Acta Papensia 2004 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 4. évfolyam (Pápa, 2004)
3-4. szám - Újraolvasó - A hagyományos bakonyi kultúra átalakulása
UjRAOLVASÓ gondosan felmotólált (!) fonál azután takácshoz került, aki szőtte belőle a kívánságnak megfelelően a különféle finomságú vásznat. Finom, sávolyos abroszokat nem tudott minden takács szőni. Sokszor egy egész vármegyében alig akadt egy-kettő. Zircen a Lichtblau család volt róla híres-neves. Közönséges fehérnemű szövésére azonban akadt minden faluban takács, néha több is. A régi házi vászon és a mai gyári vászon között az a különbség, hogy a gyári vászon egy-két mosás után máris szakadozni kezd, addig a régi házi vászon annál szebb, annál finomabb lett, minél többet mosták. Egy emberöltőt pedig bizonyosan kiszolgált. A jobbágyvilágban14 minden úrbéres számára15 külön mértek kenderföldet is, hogy a jobbágycsalád fehérnemű szükségletéről önmaga gondos- kodhassék. Ma már a kendertermelés, fonás, szövés a bakonyi falvakban is alig divatos. A köznépet is gyárak látják el megfelelő mennyiségű fehérneművel, mégpedig sajnos legtöbbször nem [a] honi gyárak. Amiért pár évtizeddel ezelőtt köznépünk úgyszólván egy fillért sem adott, ma ugyanazon áruért milliók vándorolnak ki külföldre. Akkor még a népdal is lesajnálja az idegen gyártmányok viselőjét: „Az adós, az adós, kinek a gatyája gyócs". Igen okosan azt állítja, nem lehet annál a szegény háznál pénz, ahol még ilyesfélére is költenek. Hogy a köznép asszonyainak és leányainak felső ruházata is fehér vászonból lett volna, mint például a Balaton-vidék lakójáé, nem állíthatjuk, minthogy biztos tudomásunk nincsen róla.16 De a föltevést igen valószínűvé teszi az a körülmény, hogy akkor a nehéz közlekedési viszonyok folytán rá volt utalva a Bakony lakosa, hogy saját szőtte öltözékben járjon. A színes felsőruházat az idegen ajkú falvakban honosodott meg először éppen úgy, mint a Balaton vidékén. A fehérnemű díszítésének is találkozunk nyomaival a Bakonyban. A rédei varrottas még mindig nevezetes nálunk. Zsebkendőket, vállra való kendőket fehércérnával, ritkán mással is kihímezik. Szélére pedig néha három-négy ujjnyi széles csipkét is varrtak. Csipkét horgol különben a dudari asszony is színes fejkendőjére és köténye aljára. 14 A jobbágyvilágon az 1848-as jobbágyfelszabadítás előtti korszakot értjük. 15 Az úrbéres jogállású jobbágyság helyzetét, a földesúrnak adandó szolgáltatásokat Mária Terézia 1767 január 23-án kiadott úrbéri rendelete, s a rendelet nyomán községenként bevezetett urbárium szabályozta Az úrbéres viszonyokról FELHŐ Ibolya (szerk.J: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. 1. Dunántúl. Bp„ 1970. 16 Vö.: JANKÓ János: A Balaton-melléki lakosság néprajza. Bp„ 1902. 228. Acta Papensia IV (2004) 3-4. 189
