Acta Papensia 2004 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 4. évfolyam (Pápa, 2004)
3-4. szám - Forrásközlés - Mezei Zsolt: A Dunántúli Református Egyházkerület statisztikája 1817-ben
Forrásközlés A komáromi egyházmegyétől eltérően a többi egyházmegye esetében nem ilyen kiugróak az eltérések, de a tendencia azért egyértelműen látható belőlük. Ha az egyes oszlopok számait összesítjük, képet alkothatunk az egyházkerület változásairól. Az összeírás értelmezése szempontjából az őrségi egyházmegye adatai jelentenek problémát. A feljegyzést készítő feltehetőleg az egyházkormányzati besorolásnál feltehetőleg a történeti érvelést vehette alapul, amikor 32 anyaegyházat és 74 leányegyházat jelölt. A későbbi összeírásokból ugyanis kiderül, hogy valójában a száznál több települést mindössze 11 anyaegyházhoz soroltak be.10 Az anyaegyházak többsége — a Zalához tartozó Barabásszeg-Kustánszeg és Szentgyörgyvölgye kivételével — Vas megye területén feküdtek, így az esperesség tényleg joggal viselte az „őrségi" nevet. Helyi jellegzetességnek számított, hogy egy-egy anyaegyházhoz 5-10 vagy még annál is több település tartozott. Következzék tehát az összesítés: 2. sz. táblázat A Dunántúli Református Egyházkerület gyülekezetei és szolgálattevői 1817-ben Egyházmegye Mater Filia Lelkész Tanító I. PÁPAI 28 35 37 28 II. ŐRSÉGI 32 74 10 11 III. BELSŐSOMOGYI 62 14 62 59 IV. PEREMARTONI 35 2 35 34 V. TATAI 28 2 28 30 VI. VESZPRÉMI 36 6 36 38 VII. KOMÁROMI 44 59 48 46 VIII. BARSI 26 35 26 36 IX. DRÉGELYP ALÁNKI 8 1 9 8 Összesen: 299 228 291 290 Az összeírás szerint 1817-ben a Dunántúli Református Egyházkerületben 299 anyagyülekezet és 228 filia létezett, összesen tehát 527 településen éltek reformátusok. 1774-ben — a hiányzó drégelypalánkit nem számítva — a kerületben „mintegy 310 virágzó és árva eklézsiában éltek reformátusok, lélekszámúk meghaladta a 10 Az újonnan szervezett őrségi egyházmegye első közgyűlését 1808. szeptember 21-én tartotta 11 gyülekezet részvételével. Vö.: PATAKY 1992. 130. 136 Acta Papensia IV (2004) 3-4.
