Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
1-2. szám - Műhely - Aradi Gábor: Adatok és tények a Tolna megyei helytörténetírás irodalmáról
Műhely csak kevesen vállalták, vállalják. Ezek egyike volt Kämmerer Ernő (1856- 1920), aki több évtizedes széles körű kutatómunkát végzett. Elsősorban Tolna megye történeti monográfiájának a honfoglalástól az újkorig terjedő fejezetet kívánta megírni.3 Közéleti tevékenysége, illetve betegsége miatt azonban több évtizedes kitartó adatgyűjtés után az összegzés elmaradt és a megyetörténetnek csak a honfoglalásig terjedő része készült el, Wosinsky Mór jóvoltából.4 Kämmerer kutatásai azonban nem vesztek kárba. Leszármazottai 1949-ben a 17 doboz, 2,05 folyóméter terjedelmű anyagot átadták a megyei levéltárnak.5 Tolna megye településeinek középkori történeti forrásainak gyűjtése, hosszú szünet után, Szakály Ferenc munkálkodása révén folytatódott. Fel- használása azonban hosszú ideig késett.6 Végül a kiváló történész nem sokkal halála előtt, a Wosinsky Mór Múzeum segítségével, „Ami Tolna vármegye középkori okleveleiből megmaradt (1314-1525)" címmel kiadhatta értékes regeszta-gyűjteményét. A kötetet Szakály középkori megyéről írt tanulmánya, megyei archontológia és helynévmutató egészíti ki.7 Ugyancsak a megye és községeinek középkori történetéhez nyújt forrásanyagot a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 8. sorozata.8 Hasznos adatokat tartalmaznak azok a család- és helységnév gyűjtemények is melyeket a hatvanas évektől kezdve, a Tolna megyéből kitelepített németség alkotó közösségei, kutatói állítottak össze.9 (Az általuk kiadott helytörténeti munkákra később még visszatérek.) 3 K. NEMETH András: Kämmerer Ernő életéről, munkásságáról és hagyatéka régészeti vonatkozásairól = A Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve XXIV. Szekszárd, 2002. 275-303. (Továbbiakban K. NÉMETH, 2002.) MEHRWERTH Ignác: Jegyzőkönyv monographiájának megírásához beszerzett adatokról Szekszárd nagyközséget illetőleg. Paks. 44 p. 4 WOSINSKY Mór: Tolnavármegye története az őskortól a honfoglalásig. 1-2. kötet. Bp., 1896. 1055 p. 5 K. NEMETH, 2002. 278. 6 VARADY Zoltán: Recenzió Szakály Ferenc: Ami Tolna vármegye középkori okleveleiből megmaradt (1314-1525) című könyvéről = Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve 21. Szekszárd, 1999. 529-531. TÖTTŐS Gábor: Szakály Ferenc: Ami Tolna vármegye középkori okleveleiből kimaradt (1314-1525) = Új Dunatáj 4. (1999) 2. sz. 72-77. 7 Lásd a bibliográfia SZAKÁLY, 1999. alatti tételét. A kötethez készült névmutatót észrevételeivel K. Németh András egészítette ki „Javított helynévmutató és néhány topográfiai megjegyzés Szakály Ferenc: Ami Tolna vármegye középkori okleveleiből megmaradt című könyvéhez" c. tanulmányában. (= Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve 22. Szekszárd, 2000. 143- 154.) 8 Lásd a bibliográfiát. 9 REGÉNYI, Isabella-SCHERER, Anton: Donauschwäbisches Ortsnamenbuch für die ehemals und teilweise noch deutsch besiedelten Orte in Ungarn, Jugoslawien (ohne Slovenien) sowie West-Rumänien (Banat und Sathmar). Arbeitkreis doanuschwäbischer Familienforscher (AkdFF), (2. javított kiadás) Schriesheim, 1987 204 p. + térképmelléklet. 94 Acta Papensia III (2003) 1-2.
