Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
1-2. szám - Műhely - Aradi Gábor: Adatok és tények a Tolna megyei helytörténetírás irodalmáról
Műhely Több korszakot átfogó forrásgyűjteményt adott ki a megyei levéltár 1978 és 1990 között.10 11 Az utóbbi harminc-negyven évben megfigyelhető az a tendencia is, hogy kisebb település jelentet meg — vagy a monográfikus feldolgozás mellékleteként, vagy önálló kötetként — képi vagy írásos forrásokat. Ezek a kiadványok gyakran az adott helység helytörténete iránt érdeklődök saját gyűjteményére alapozott visszaemlékezéseket tartalmaznak.11 Itt kell szólni arról az akadémiai sorozatról, melynek kötetei egy-egy megye földrajzi neveit gyűjtötték össze. A Tolna megyéről szóló, Vadas Ferenc hathatós közreműkreműködésével készült kötet 1981-ben látott napvilágot.12 Annak ellenére, hogy még ma sem született meg a teljes Tolna megyei monográfia, a harmadik évezred elejére jelentős mértékben szűkült a feltáratlan történelmi korszakok és kérdések köre. Ez részben a szekszárdi székhelyű két tudományos intézmény, a megyei levéltár és a megyei múzeum, hatvanas évek végétől megindult sorozatainak köszönhető. Ezek a sorozatok azonban nem voltak előzmény nélküliek. Az első ilyen próbálkozás a már Zala megye kapcsán is említett Holub József nevéhez fűződik.13 A pécsi Erzsébet Tudományegyetemen tanító, Tolna megyei születésű tudós 1936. március 20-i levelében javasolta a vármegye alispánjának a Tokra vármegye múltjából című sorozat elindítását. Az ötletet elfogadta és támogatásáról biztosította a vármegye közönsége. Ez a támogatás azonban csak a kiadás költségeit tudta fedezni. Holub a szerkesztői munkát ingyenesen végezte. 1937-től 1943-ig hét kötet jelent meg a sorozatból.14 A levéltári füzetek, illetve tanulmányok 1968-ben, a múzeumi évkönyvek 1970-ben indultak. A két intézmény szakmai profiljának megfelelően a levéltár periodikái elsősorban az írásos emlékekre, míg a múzeumi kiadványok a tárgyi emlékekre alapozott feldolgozásokat adták, illetve adják ma is közre.15 Ez a munkamegosztás időnként felcserélődött, illetve különösen 10 Tolna megye történetének olvasókönyve. Szerk. K. Balog János. 1. kötet: Évszázadokon át. Szekszárd, 1978. 552 p.; 2. kötet: Évszázadokon át. Szekszárd, 1983. 606 p. 3. kötet: adatai a bibliográfiában találhatók. „Ilyen volt az 1945-ös esztendő": Cikkek a Tolna megyei sajtóból. Válogatta és összeállította Miszlai Sarolta. Szekszárd, 1985. 257 p. 11 Földvári képes krónikáskönyv: egy Duna-menti település életrajza okmányokban és képekben. Szerk. Krizsán László. Dunaföldvár, 1989.197 p. 12 Tolna megye földrajzi nevei. Szerk. Végh József, Ördög Ferenc, Papp László. Bp., 1981. 840 p. + térképmelléklet. 13 KISS Gábor: A községtörténet-írás eredményei és sajátosságai Zala megyében = Szentgyörgyvölgytől Kehidáig: a zalai falvak történetének levéltári forrásai. Zalaegerszeg, 2001.69-77. 14 Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára. Alispáni Iratok 12631/1939, 2378/1943. 15 Mindkét sorozat címe időnként változott. A sort a „Tanulmányok Tolna megye történetéből" nyitotta meg, melynek első négy kötetét (1968-1972 között) Puskás Attila szerkesztette. Ő Acta PAPENSIA III (2003) 1-2. 95
