Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
1-2. szám - Műhely - Aradi Gábor: Adatok és tények a Tolna megyei helytörténetírás irodalmáról
ARADI GÁBOR Adatok és tények a Tolna megyei helytörténetírás irodalmáréi Műhely A TOLNA MEGYEI KÖZSÉGEKRŐL készült monográfiák jellemzése előtt érdemes számba venni azokat a feltételeket és összefüggéseket, melyek meghatározzák, illetve behatárolják a helytörténetírásra vállalkozó szakemberek és laikusok lehetőségeit. Tolna megye, mint köztudott, a történelmi Magyarország azon megyéi közé tartozott, melyek több mint másfél évszázadra török fennhatóság alá kerültek. Ez pedig azt eredményezte, hogy a megyére, községeire, nemesi családjaira, az egyházi életre vonatkozó, a török hódoltságig keletkezett iratanyag, szinte teljesen megsemmisült.1 Az irattermelés csak a XVII. század legvégétől indult meg újra, amikor a megyei közigazgatás megkezdte működését. Ezt a folyamatosan gyarapodó iratanyagot sikerült megőrizni az utókor számára. A 11. világháborús károk1 2, illetve az ötvenes évek selejtezési „mániája" érezhető veszteségeket okoztak ugyan, de a XVII. század végétől a megyei szintű közigazgatási anyag nagy része megmaradt és a kutatók rendelkezésére áll. Ez a majdnem teljes irategyüttes ellensúlyozni tudja a járási, illetve a községi irattárak hiányosságait. A közép- és újkori források hiánya, a legújabb kori iratpusztulások miatti kutatási nehézségeket bizonyos mértékig csökkentheti a történelmi családok, különböző testületi és külföldi levéltárak iratanyagának ismerete. Ezeknek a feltárása azonban rendkívül idő- és munkaigényes. A bennük való kutatást 1 A megye török megszállása után a megyei nemesség együtt élt a Baranya megyei nemességgel. Megőrizte levelesládáját is. Szigetvár elfoglalása, 1566 után azonban ember és az irat is szétszóródott, elpusztult. Lásd: FOGLEIN Antal: Tolna vármegye levéltára = Levéltári Közlemények 1932. 67-91. SZAKALY Ferenc, ifj.: Tolna megye negyven esztendeje a mohácsi csata után (1526-1566) = Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. kötet. Szerk. Puskás Attila. Szekszárd, 1969. 5-85. FIOLUB József: Az újjáépítés megindulása a török kiűzése után 1686-1703-ig = Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. kötet. Szerk. K. Balog János. Szekszárd, 1974. 5-124. 2 HADNAGY Albert: Tolna vármegye Levéltárának pusztulása a II. világháború során: Gyűj- tőúton Tolna vármegyében 1942-1950 = Levéltári Szemle 13. (1963) 1-2.117-131. Acta Papensia III (2003) 1-2. 93
