Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
1-2. szám - Műhely - Horváth Géza: Településtörténet és/vagy monográfia (Komárom-Esztergom megye)
Műhely tudományos értékek. Városaink esetében eme historiográfiai előzmények jó tapasztalatokat szolgáltatnak a mának. Bár én magam ezek írásában sem vettem részt, a tapasztalatokat ettől függetlenül ajánlom az önök figyelmébe, így fejtegetéseim kissé elméletiek, mintsem gyakorlatilag kézzelfogható tanácsok lesznek. Jól felkészült szerzők tollából Komárom esetében számos rész-, illetve előtanulmány alapot adhatna egy később elkészülő monográfiának. 1848/49 esetében a bőség zavarával küzdünk. Csak egyetlen példát említek. Kecskés László: Komárom az erődök városa (1984) című műve nem a teljesség igényével íródott. Szénássy Zoltán: Rév-Komárom (1998) című, Szlovákiában megjelent kiváló történeti feldolgozása sem tekinthető monográfiának, éppen az oly sokat emlegetett teljesség, s nem a tudományosság hiánya miatt. Ilyenre csak a jövőben remélhetőleg megvalósuló eurorégiós' együttműködés keretében lesz lehetőség. Érdekes kérdés: hogyan alakul majd a „két" Komárom sorsa. De ez már a jövő történészeinek reális kérdésfelvetése. Tata az egykori megyeszékhelynél kisebb, ám „szocialista" városainknál még mindig gazdagabb hagyományokkal rendelkezik. 1979-ben és 1984-ben jelent meg a város történetét feldolgozó kétkötetes tanulmánygyűjtemény. Ez számos hasznos adatot tartalmaz a mai kutatók számára. Ám ez a két kötet és a településsel foglalkozó helytörténeti kiadványok részben elavultak, részben kiegészítésre szorubiak. E felismerésből születtek a 2. kötetet szerkesztő Körmendi Géza korszak-monográfiái: Tata és Tóváros története a két világháború (1998), illetve 1939 és 1949 között (2001), és egy tudományos tanácskozás előadásait tartalmazó kötet, a „Tata a tizenötéves háborúban" (1998). Fontos munkák. Van igény a hiányosságok és túlhaladottságok leküzdésére, léteznek részeredmények, de terv sajnos még nincs egy új monográfia elkészítésére. Az okokat nem ismerem. Tatabánya várossá nyilvánításának 25. évfordulójára (1972) adtak ki egy szintén kétkötetes gyűjteményt, amely 8 fejezetben megírt 44 tanulmányban foglalta össze a település természeti földrajzának ismertetése után a négy bányász község (Alsógalla, Felsőgalla, Bánhida és Tatabánya) kialakulásától eltelt közel 1100 év történéseit. Egy későbbi, minden részletre kiterjedő átdolgozására még csak formálódnak a tervek.1 Az olyan fejezetet, mint: „a szocializmus építése magasabb szinten", el kell felejteni. A részletes tervek kidolgozásánál a helyi sajátosságok mellett nyilván figyelembe fogják venni az itt elhangzó, s esetlegesen kikristályosítható módszertani ajánlásokat is. Bizonyítható tán ezzel az is, hogy a monográfia-írás 1 Ezzel kapcsolatban utalok id. Gyiiszi László és Gallai Rezső helytörténészek munkásságára. Acta PAPENSIA III (2003) 1-2. 71
