Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
1-2. szám - Műhely - Horváth József: „Falumonográfiák" Győr-Moson-Sopron megyében 1989–2002
Műhely című első rész, majd kb. ugyanennyit tesz ki „Az élet Nagylózson egykor és ma" címet viselő második fejezet is: ez utóbbin belül tárgyalja viszont a szerző többek között a gazdálkodás, az oktatás, a templom és a plébánia történetét is. Jellemző példaként említhetem a felpéci kötetet is, melynek kb. 60-70 százaléka a falu történetével, mintegy 100 oldala pedig a népélettel foglalkozik, az előbbi esetében azt a megoldást követve, hogy egy kb. 30 oldalas községtörténeti vázlat után sorra veszi az egyes „részterületek" — gyülekezetek, iskola, óvoda stb. — múltját. Találunk néhány speciálisabb szerkezetű kötetet is. Ilyen például Kinczer József munkája, aki négy település múltjának bemutatását vállalta fel egyszerre: 14 fejezetre bontott, logikusan tagolt munkájában ezért minden fejezetben először az adott korszakra, ill. témára vonatkozó általános jellemzőkről szól, majd pedig az egyes falvak adatait foglalja össze külön-külön. A mezőörsi kötet szerkezete viszont két szempontból is egyedi kísérlet: egyrészt azért, mert a kronologikus szerkezetű tagolásban a középkori fejezetek élén Varga Imre korábban megjelent tanulmányai62 állnak, melyeket az adott korszakra vonatkozó újabb kutatási eredmények összefoglalásai követnek; másrészt azért, mert Mezőőrs talán a legnagyobb határú települése a megyének, melynek területén a török hódoltság előtt mmtegy másfél tucatnyi kisebb település állt — a kötet az ezekre vonatkozó levéltári adalékokat is megkísérli egyenként összegyűjteni! Lényegesen eltér az átlagos szerkezettől Kelemen István Fertőhomok-monográfiája is: előbb kb. 80 oldalon az eseménytörténetet tekinti át, 15 alfejezetre bontva mondandóját; majd a „Gazdaság és társadalom. A mindennapi élet" címmel foglalja össze a falu gazdálkodásának múltját; azután az egyház és az oktatás történetéről ad vázlatos áttekintést; végül pedig a népi kultúrát mutatja be mintegy 20 oldalban; de találhatunk a kötet mellékletében még 14 értékes történeti forrást, ill. táblázatot vagy névjegyzéket is. Egyéni látásmódja miatt említésre érdemes Karácsony István „Darnó és Zseb története a legrégibb időktől napjainkig" című munkájának szerkezete: a szerző szokatlanul nagy hangsúlyt fektet a községek természeti földrajzának bemutatására, kitérve pl. a geomorfológiai formákra, a vízrajzra, a növény- és állatvilágra, valamint az éghajlat egyes elemeire is; majd a társadalmi és gazdasági viszonyokról általában értekezik, a falukép és a faluszerkezet változásait ugyanúgy érintve, mint pl. a paraszti 62 Varga Imre mezőörsi plébánosként az 1960-as években kezdett hozzá a falu középkori és kora-újkori történetének feldolgozásához; e tárgyban több dolgozata is megjelent a Vigjlia hasábjain. (Megjegyzem: Varga Imre az egyházlátogatási jegyzőkönyvek országosan elismert kutatója, számos forrásközlés sajtó alá rendezője, a „canonica visitatio"-k értelmező szótárának megalkotója!) 58 Acta Papensia III (2003) 1-2.
