Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
1-2. szám - Műhely - Horváth József: „Falumonográfiák" Győr-Moson-Sopron megyében 1989–2002
Műhely kelt bibliográfiában felsorolt munkák közül 12 terjedelme a 100 oldalt sem éri el, további 10 pedig „éppen hogy" — maximum 20-30 oldallal — meghaladja azt, ráadásul ezek többnyire kis alakú, A/5 formátumú kötetek — így azt mondhatjuk, hogy a kiadványok mintegy harmadrésze meglehetősen „karcsú". Ez még önmagában nem lenne akadálya a tartalom kiteljesedésének; viszont ebbe a kis terjedelembe a szerzők egy része sok mindent bele akart sűríteni — nem mindig sikerrel. Nézzünk meg előbb néhány munkát a kevésbé sikerültek közül! A győrszemerei kötet 103 oldalából 28 foglalkozik konkrétabban a település múltjával, eléggé kusza szerkezetben, bár számos értékes adatot közölve; azután 20 oldalon a falu néprajzáról olvashatunk: ez a rész jobban szerkesztett az előzőnél; majd 40 oldalnyi melléklet következik: fotók, dokumentum- másolatok — régebbiek és újabbak vegyesen. Németh Judit fentebb már említett lébényi kötetében a 115 oldalból 24 jutott a település — egyébként történésekben valóban gazdag — múltjának bemutatására, míg pl. az esztendő néprajzának bemutatására 57 oldalt szánt a szerző. Jőnéhány kiadványról elmondhatnánk még, hogy a néprajz viszonylag nagy helyet foglal el annak tartalmában; említhetjük pl. a nagyon jó néprajzi jellegű írásokat tartalmazó halászi kötetet, a főként a község tárgyi néprajzáról hű képet adó, de a folklórra is kitérő babóti kiadványt, vagy Tamás Gyula Ásványráróval foglalkozó munkáját, melyben a történelem helyenként háttérbe szorul az ősi mesterségek leírása vagy a társasági élet részletes bemutatása mellett; ugyanakkor találunk példát az ellenkezőjére is: Járfás Géza tápszentmiklósi kötetében vagy Pájer Imre bodonhelyi kiadványában pl. nem találunk néprajzi fejezetet.60 Vannak szerencsére sokkal kiérleltebb, átgondoltabb szerkezetű munkák is, amelyekben az arányok nem „borulnak fel" ilyen mértékben. Czingráber András 2001-ben megjelent zsirai kötetében kb. 130 oldalt — az összterje- delem felét — kapja a történelem, melynek 6 fejezete kb. 30 alfejezetre tagolódik; ezt követi mintegy 100 oldalon a paraszti élet rendjének bemutatása; végül a faluban működött egyesületekről olvashatunk kb. 20 oldalon.61 Hasonló arányt követ Mikó Sándor Nagylózs-monográfiája: a terjedelem kb. felét, mintegy 130 oldalt foglal el a „Hét évszázad története Nagylózson" Vikár Tibor Kajárpéc-kötetében sincs néprajzi fejezet; ő azonban az utószóban elmondja, hogy azt majd vállalkozásának következő kötetében szeretné közölni. 61 Meg kell jegyezzem, hogy Czingráber András zsirai monográfiáját több korábbi tanulmányát felhasználva írta meg; vö.: CZINGRÁBER András: Képek a nyolcszáz éves Zsira történetéből. [Zsira, Hazafias Népfront Községi Bizottsága], 1986.; Uő.: Fél évszázad Zsira történetéből. [Kézirat a KKMK Helyismereti Gyűjteményében, 1995. 92 föl., ill.] Acta Papensia III (2003) 1-2. 57
