Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
1-2. szám - Műhely - Horváth József: „Falumonográfiák" Győr-Moson-Sopron megyében 1989–2002
Műhely Az öt „kiadvány-pár" elemzésének tanulságait nehéz összegezni. Általánosságban azt mondhatom, hogy az utóbb megjelent „Száz magyar falu könyvesháza" sorozatbeli kötetek egyenletesebb színvonalúak, tudományosabb módszerekkel, komolyabb szakirodalmi és forrásbázisra támaszkodva, egységesebb szerkezetben, gazdagabban illusztrálva jelentek meg — azaz elkészültüknek mindenképpen örülhetünk. Nem vagyok azonban biztos abban, hogy a legszerencsésebben sikerült a megyénkből bekerült öt falu kiválasztása; mind földrajzi megoszlásukat nézve, mind településtípus szerint, vagy éppen a lakosság felekezeti és nemzetiségi összetételét tekintve elképzelhető lett volna számos más megoldás is. Bár Kosáry Domokos mindegyik kötetben közölt előszava szerint a sorozat szerkesztési koncepciója nem zárja ki azon településeket, melyekről megjelent már községtörténeti munka, csupán azt szeretné, ha olyan falvak kerülnének sorra, „amelyek valami módon fontos eseményekkel vagy neves szereplők életútjával kapcsolódtak össze, s róluk eddig még nem született olyan igényes helytörténeti összefoglalás, amilyennek megírására, lehetőleg azonos felépítésben, most megvannak a kellő források és szakemberek" — azaz az érintett megyénkbeli települések egyikét sem lehet ilyen alapon teljes egyértelműséggel kizárni a sorból —, elgondolkodhatunk azon: talán érdemes lett volna az adott településekről eddig megjelent, ill. kéziratban elkészült munkákra is tekintettel lenni a sorozatban megírandó községek kiválasztásánál! A munkák színvonaláról Az eddig elmondottakból már bizonyára kiderült, hogy a megyénkben 1989 után megjelent településtörténeti munkák meglehetősen egyenetlen színvonalúak. Az idézett részletekből, a szerzők előszóban megfogalmazott szándékaiból következően nem is lehetnek ezek a kiadványok egyenletesen magas színvonalúak, hiszen az alkotók egy része eleve nem is akart tudományos munkát írni. A megjelent félszáznál több kiadvány alaposabb tartalmi összevetése jelen tanulmány terjedelmi keretei között lehetetlen, ezért az alábbiakban csupán két fontosabb kérdést igyekszem vizsgálni: a kiadványok tartalmi, szerkezeti arányait, valamint tudományos apparátusát. Ami az előbbit illeti, előre kell bocsátanom, hogy a kiadványok egy része egyáltalán nem közelíti meg a monográfiától elvárható terjedelmet: a melléRobert Wild. Kroisbach, Gemeinde Kroisbach - Deutsche Selbstverwaltung Kroisbach, 2001. 160 p., 16 t. ill. (Kroisbacher Hefte 2.) 56 Acta Papensia III (2003) 1-2.