Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
1-2. szám - Műhely - Horváth József: „Falumonográfiák" Győr-Moson-Sopron megyében 1989–2002
Műhely falu hagyományaihoz, népi kultúrájához szolgál értékes adatokkal. E csoportba sorolható pl. Tamás Gyula 1991-ben kiadott munkája („Feltámadás a hullámsírból. Ásványráró község históriája"), Bausz Gyuláné „Röjtökmuzsaj krónikája" — szerzője a mű megjelenésekor 83 éves volt38 —, Rácz Ernő Győrzámoly történetéről írott kötete, Nagy József „A falusi élet rejtelmei Remetén" címet viselő összeállítása, és ide tartozik Móroczné Nagy Mária „Egy országon át" című, „Hajdúböszörménytől Újrónafőig" alcímű kötete is, melyben a Mosonmagyaróvár melletti Újrónafő községben otthonra lelt alföldi emberek hányatott sorsát meséli el, a történet átélőjeként. Az eddig e vonatkozásban nem említett kötetek címe és alcíme nem tartalmaz műfajmegjelölést, így jellegükről csak használatuk közben győződhetünk meg. Ez utóbbi nélkül egyébként sem nagyon érdemes véleményt formálnunk a kérdésről, hiszen — amint azt az eddigiekben láthattuk — a feltüntetett megjelölés nem minden esetben fedte — vagy pontosabban fogalmazva: számos esetben nem fedte — a valóságot. A szerzőkről Mindenképpen ki kell térnünk annak vizsgálatára: kik a szerzői a megyénkben megjelent településtörténeti kiadványoknak? Egyáltalán: az egy- vagy a többszerzős művek vannak többségben? Mennyiben vannak jelen a szerzők sorában a tudományos kutatóhelyek vagy a közgyűjtemények munkatársai? A mellékelt irodalomjegyzéket átolvasva egyértelműen meggyőződhetünk arról, hogy e munkák döntő többsége egyetlen szerző alkotása; így lényegesen könnyebb azt számba vennünk, hány esetben működtek közre többen a kiadvány elkészültében. Szerzőpárossal öt esetben találkozhatunk: Magyar Katalin és Dombi Alajosné a felpéci, Gerencsér Árpád és Ters- tyánszky Lajos a mórichidai, Szabó István és Csiszár Attila a babóti, Néma Sándor és Smuk Péter a hédervári, míg Pájer Imre és Briber József a sopron- horpácsi kötet munkálatain dolgozott együtt — mindegyik kötet az utóbbi három esztendőben jelent meg, az utóbbi kettő a „Száz magyar falu könyvesháza" sorozatában. A mosonszolnoki kiadványt öt szerző együtt készítette el; a mezőörsi kötetet két szerkesztő jegyzi, de mellettük még legalább négy fő működött közre az anyag összegyűjtésében, ill. a résztanulmányok megírásában; a kimlei tanulmánykötetben az anyag háromnegyedét megíró 38 Ezen munka legértékesebb része a Bausz-féle — azaz a család által bírt — malomról szóló fejezet. 44 Acta Papensia III (2003) 1-2.
