Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
1-2. szám - Műhely - Horváth József: „Falumonográfiák" Győr-Moson-Sopron megyében 1989–2002
Műhely szerkesztő mellett öt személy — két pedagógus és három középiskolai tanuló — kisebb terjedelmű dolgozata került közlésre; ennél nagyobb számú közreműködőről csupán az öt tanulmánykötet — Abda, Iván, Gyirmót, Győrszentiván és Ménfőcsanak — rövidebb terjedelmű írásai kapcsán szólhatunk, melyek között szép számmal vannak honismereti pályázatok, szakdolgozat-részletek és más kisebb írások is.39 Az elmondottakból könnyen kiszámolható: a 60 munka közül 45 egyetlen szerző alkotása! Ez eléggé érdekes adat, hiszen könnyen belátható: magas színvonalú, egyenletes tartalmú falumonográfiát ma már inkább csapatmunkában lehet elkészíteni — ahogyan erre pl. Veszprém megyében számos szép példát láthatunk. Még érdekesebb tehát a kérdés: kik a szerzői ezeknek a kiadványoknak? A kérdésre egészen pontos, számszerű válasszal — őszintén be kell vall- jam — nem szolgálhatok, mivel néhány szerző pontosabb kilétét nem sikerült eddig kiderítenem; a főbb tendenciák megállapításával azonban megpróbálkozom. Azt mindenképpen ki tudom mondani: „profi" történetkutató ugyanúgy nagyon kevés akad a névsorban, mint közgyűjteményi dolgozó! A 2000 előtt megjelent kiadványoknál igazában csak akkor találkozunk nevükkel, ha származásuk vagy lakóhelyük alapján az adott településhez kötődnek: így jelenik meg az abdai tanulmánykötet társszerkesztőjeként és egyik szerzőjeként a régész Figler András, ezért írja meg szülőfaluja, Nagylózs történetét az egri főiskolán történelmet oktató Mikó Sándor,40 ez okból foglalja kötetbe a Mihályiban született nyelvészprofesszor Kiss Jenő szülőfalujával kapcsolatos nyelvészeti és művelődéstörténeti tanulmányait, és így kap szerepet a kimlei kötetnél e sorok írója — és ezzel a végére is értem a sornak. Az utóbbi három esztendőben azért történi némi változás e tekintetben is: a kapuvári Rábaközi Múzeumban dolgozó néprajzosmuzeológus Csiszár Attila a babóti kötet egyik szerzője lett, az akkortájt a Csornai Múzeumban történészként alkalmazott Pájer Imre kapott felkérést Bodonhely történetének egy kis füzetben való összefoglalására; ugyanő a sopronhorpácsi kötet társszerzője lett a millenniumi sorozatban, melyben a győri levéltárigazgató Néma Sándor a hédervári kötet társszerzője lehetett, Nagycenken a muzeológus Kenessei Károly valósította meg az időközben elhunyt múzeumigazgató, dr. Környei Attila elképzelését, a lébényi kiad39 Meg kell jegyezzem: néhány esetben — amint az pl. az enesei jubileumi kiadványban látható — a közreműködők pontos száma meg sem állapítható, mivel a rövidebb írások alá nem is került név. 40 Rövid nekrológját ld.: KATONA Imre: Dr. Mikó Sándor emlékezete (1921-1998) = Soproni Szemle, 53. évf. (1999) 4. sz., 411-412. Acta Papensia III (2003) 1-2. 45
