Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
1-2. szám - Műhely - Horváth József: „Falumonográfiák" Győr-Moson-Sopron megyében 1989–2002
Műhely Pozsgai Éva szerényen a „Helytörténeti olvasókönyv" alcímet adta, holott 31 számozott fejezetének felében egy jó községtörténeti vázlatot ad, másik felében pedig izgalmas olvasmányok találhatók, főként a népi kultúra köréből — és tette mindezt 102 tételnyi felhasznált irodalomra, valamint 259 lábjegyzetre támaszkodva! A kiadványok egy része nem alkalmaz címében vagy alcímében műfajmegjelölést; e kérdés eldöntését tehát az olvasóra bízza. E munkák döntő többsége az adott település múltjának egészét kívánja bemutatni, esetenként a téma időhatárait is megjelölve, ahogy ezt pl. a „Darnó és Zseli története a legrégibb időktől napjainkig" vagy a „Fertőhomok. 1274-2001" címek kifejezik. A legbonyolultabb címet — nyilván a tartalom pontos kifejezésére törekedve — Végh Ferencnek sikerült kitalálnia: „Egy római burgus-tól Szent Vid-en át Likócs-ig. A Győr árnyékában meghúzódó település kétezer éves története" „felirat" olvasható a Győr-Likócs Részönkormányzata által 2000- ben megjelentetett, nem túlságosan terjedelmes kiadvány címlapján. Két olyan kiadvánnyal találkoztunk, melyek szerzője többkötetes munkában kívánja megoldani a vállalt feladatot; ezért az első kötet csak a feudalizmus korával foglalkozik. Igaz viszont, hogy közülük Kinczer József négy település múltjának együttes bemutatását vállalta: Acsalag, Bősárkány, Barbacs és Maglóca történetét a 2000-ben Bősárkányban megjelentetett kötetben a kezdetektől a 18. századig követheti nyomon az olvasó. A másik hosszabb távra tervező szerző Vikár Tibor, aki a Kajárpéc néven egyesített Kajár és Kispéc községek történetét a kezdetektől a jobbágyfelszabadításig tekintette át a 2000-ben megjelent első kötetben, az utószóban hozzátéve: „Főképpen falutörténettel foglalkozom, a községek egyházainak a történetét egy későbbi művemben, a néprajzi és a polgári község történetével együtt szeretném megírni." (93. p.). Ez utóbbi munka kapcsán megjegyzem: aligha a terjedelmi korlátok miatt gondolt a szerző két kötetre; sokkal valószínűbb, hogy azért döntött ezen megoldás mellett, mert ezt a részt érezte már „nyomdakésznek" tanulmányából — ez viszont feltétlenül igényességre utal! Utalnom kell továbbá arra: még néhány további település esetében is látunk példát azon megoldásra, hogy a munka nem jut el napjainkig: a „Bőny története 1938-ig" vagy a „Fertőszéplak község története. A kezdetektől all. világháborúig" címek egyértelműen tanúskodnak erről. A műfaj kapcsán még egy jelenségről feltétlenül kell szólnom! Több település esetében a megjelent munka nem kifejezetten községtörténet; inkább visszaemlékezés, mely történeti adalékokkal is át van szőve; ebből következően leginkább a 20. századi történelem megismeréséhez, valamint az adott Acta Papensia III (2003) 1-2. 43