Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
3-4. szám - Szemle - Molnár Antal: A katolikus egyház a hódolt Dunántúlon
Szemle A kötet gerincét a pécsi jezsuita misszió történetéről készített tanulmány alkotja. Ezen kívül három tanulmány a veszprémi egyházmegyéről, illetve a területén működött jezsuita missziókról — Veszprém és Andocs — szól, s olvasható még egy rövid írás a bosnyák ferencesek Pest-budai megtelepedéséről (ez utóbbi a kötet eddig még meg nem jelent tanulmánya). A kötetet végigolvasva érthetővé válik a pécsi misz- szió „túlsúlya". A hódoltság leghosszabb ideig fennálló jezsuita missziója 1612-től 1686-ig működött egy rövid megszakítással. Sem jelentőségében, sem forrásadottságok tekintetében nem mérhető hozzá sem az andocsi (1642-1684), sem a veszprémi misszió (1649-1677). A pécsi misszió történetén keresztül szemléletesen tudta bemutatni a szerző a hódoltság mindennapi életének egy sajátos szeletét. A hódítók és alávetettek, mohamedánok és keresztények, protestánsok és katolikusok, sőt déli' szláv és magyar katolikusok közti ellentétek, konfliktusok, vagy éppen békés kapcsolatok szövevényén keresztül megelevenednek az olvasó előtt a korabeli hétköznapok. A főként római levéltárakban fennmaradt források bősége lehetővé tette a szerzőnek, hogy ne csupán egy-egy epizódot ragadjon ki a missziószervezés életéből, hanem megalapításától kezdődően egészen a török kiűzéséig nyomon kövesse a jezsuiták pécsi tevékenységét. A kutatástörténet és a források bemutatása után a tanulmány két nagyobb egységre osztható. Az első részben a misszió megalapítását, illetve ennek előzményeit vette számba a szerző. Ennek a résznek a feldolgozása kronologikus rendben történt. A tanulmány második fele, ami a misszió további történetét taglalja, ezzel ellentétben tematikus tagolású. Szerencsés a szerző választása. A tanulmány első része a szigorúbb kronológiai megkötöttségek mellett, mintegy bevezetésül szolgál a következő részhez. Mint arra a szerző is utal, a misszió első pár hónapjában mindazokkal a problémákkal szembesültek a jezsuiták, amelyek aztán meghatározták a misszionáriusok egész további működését. A második részben található az egyes kérdések részletes elemzése. A misszió megalapításának tárgyalásakor merül fel a letelepedés helyének kérdése. Miért éppen a mélyen a hódoltságban található, nehezen megközelíthető Pécset választotta a rendi vezetés a misszió székhelyéül? Ebben a véletlenek egybeesésén kívül jelentős szerepet játszott a térség felekezeti megoszlása. Különböző összeírások segítségével megállapítható, hogy Baranyában az unitárius, református és katolikus települések tömbökben helyezkedtek el. A katolikus vidékeket a protestáns falvak gyűrűje vette körül, még jobban elszigetelve őket a királyi Magyarország egyházi struktúráitól, ráadásul az egyházi hierarchia pusztulása is a katolikusokat sújtotta. (Egyébként egy térkép a települések felekezeti megoszlásáról jóval szemléletesebbé 308 Acta PAPENSIAIII (2003) 3-4.
