Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
3-4. szám - Szemle - Molnár Antal: A katolikus egyház a hódolt Dunántúlon
Szemle Szemle MOLNÁR Antal: A katolikus egyház a hódolt Dunántúlon. Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, Bp., 2003. (METEM könyvek 44.) 213 oldal A magyar egyháztörténészek fiatal generációjába tartozó szerző ismertetendő munkájában arra vállalkozott, hogy a XVII. századi Magyar- ország egy régiójában, mégpedig a Dunántúl török uralom alá került területén megfigyelhető egyházi viszonyokat bemutassa. A kötet zömében már korábban megjelent tanulmányokból áll. Egybefűzésü- ket, önálló kötetben való megjelentetésüket a Bevezetésben idokolta meg a szerző. A hódoltság katolikus egyházi viszonyainak kutatása során nyilvánvalóvá vált az ország Oszmán Birodalom által uralt területének a katolikus hierarchia szempontjából való megosztottsága. Egyrészt megjelentek az ország területén a XVI-XVII. században a balkáni missziós egyházszervezethez kapcsolódó bosnyák ferencesek, akik az északabbra húzódó katolikus déli szlávokat követték; másrészt megfigyelhető a magyar katolikus intézményrendszer hódoltsági „megosztottsága" is. A magyar katolikus egyházat a Dunántúlon a jezsuiták, a Dunától keletre pedig a magyar ferencesek képviselték.1 A hódolt 1 Szükségesnek tartom megemlíteni, hogy a szerző mindhárom egyházi struktúrával Dunántúl önálló vizsgálatát a az egyházi viszonyok mellett indokolja még a Dunántúlnak a hódoltságon belül elfoglalt helyzete. A jobban ismert, s épp ezért általánosított alföldi hódoltságképhez képest ugyanis több szempontból jelentős különbségek fedezhetők fel a Dunántúlon (a szerző a települések autonómiájának hiányát, a végvár- rendszer kiépítettebb voltát, s ezek következtében a terület viszonylagos zártságát emeli ki). Az újraközölt tanulmányok a Bevezetés tükrében mintegy új értelmezési keretbe illeszkednek. Emellett az újraközlés szükségességének megítélésekor nem lehetett elhanyagolható szempont az sem, hogy e tanulmányok vidéki konferenciakötetek részeként, illetve szak- folyóiratok hasábjain megjelenve nehezen hozzáférhetőek voltak. foglalkozott. A bosnyák ferenceseket is magába foglaló, Rómából irányított misz- sziókról a Katolikus missziók a hódolI Magyarországon 1. (1572-1647), Bp., 2002. (Humanizmus és Reformáció 26.), a magyar ferencesekről a Püspökök, barátok, parasztok: Fejezetek a szegedi ferencesek török kori történetéből. Bp., 2003. (METEM könyvek 41.), míg a jezsuitákról az ismertetett munka szól. Acta Papensia III (2003) 3-4. 307
