Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
3-4. szám - Műhely - Kerpel Péterné: Egy reformkori pápai diákfolyóirat: a „Rózsa" (1836–1837)
Műhely Tanúságot Fiú Vegyél 's használd Ifjúságod öröm Telt poharát!63 Összecseng ez az antikvitás és a biedermeier életfilozófiájával. Az öt versszakból álló négysorosok minden másodika rímelni igyekszik, a sorok nyolc és négy szótagosak, hangsúlyos vagy magyaros verselésűek. Megszerkesztettségét bizonyítja, hogy a cím megegyezik a vers utolsó szavával és máshol így nem fordul elő. A hajnali táj romantikus leírását adja a 26.számban közreadott Hajnali dal vers érzelgős tájábrázolásával a szenti mentalista líra utózengése a diákköltészetben. A négy versszak első kettője boldogságtól sugárzik, ám a másik kettő gyászról beszél, melynek okát a zárás adja meg: Mert az ő lelke A' kedvelte Mennybe költözött Hajnal felé:64 így összességében melankolikussá válik a költemény. A folyóirat utolsó számában olvashatjuk Halka Sámuelnek szintén Álmos álnév alatt egy olyan versét, amely több szempontból rokonítható az antikokat fordító és átköltő Szűcs Rózsáról című költeményéhez. A Búcsú 's Kérelem virágszimbolikája miatt érdemel figyelmet. A szerelmes kertész ideáljától, a „szép rósától" vesz végső búcsút. A műdalszerű költemény befejezése hasonlatos egy imához: Üdvöz légy már Te szép angyal Váló sugárt hint Az esthajnal65 Az epika műnemén belül a tanulságos állatmese műfajban próbálja ki magát Halka Sámuel, aki tanulmányaiból ismerhette Aiszophos, Phaedrus állatmeséit, Heltai Gáspár fabuláit, olvashatta Fáy András meséit és aforizmáit. Öt alkalommal olvashatunk rövid mesés történeteket: A havi rózsa (2. szám), A sas és foglyok (5. szám), A' Fiilmile (20. szám), A Fecskék (21. szám), valamint A' Csalány és Repkény (28. szám). 63 Rózsa 1836-1837. 334. M Rózsa 1836-1837. 358. 65 Rózsa 1836-1837. 432. Acta Papensia III (2003) 3-4. 231
