Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
3-4. szám - Műhely - Schilde René: Hivatás- és identitástudat a Jancovius-családban: Egy német szakember a magyar könyvkereskedelemben
Műhely Az üdvözletek és köszöntések feladóinak sorát tekintve még biztosabbá válik azon megállapításunk, hogy mire is terjedt ki Adalbert Jancoviusnak a Kilián-könyvkereskedésben betöltött munkaköre. A sok, Bécsből és Németországból érkező levél tanúsítja a pesti könyvkereskedő-segéd külfölddel való élénk és intenzív kapcsolatát. Adalbert egész munkássága során a külföldi bizományi lerakatokkal való kapcsolatfenntartás terén tevékenykedett, így a cégen belül speciális feladatot látott el, ezért is lehetett olyan nagy visszhangja a jubileumnak. A JANCOVIUS-CSALÁD NYELVI ASSZIMILÁCIÓJA Az általunk vizsgált család érdekes példáját adja a fővárosi kisebbségek nyelvi asszimilálódásának a dualizmus évtizedeiben. A vidéken élő román, szerb, szlovák és a dél-magyarországi sváb parasztok próbáltak megakadályozni, vagy legalábbis fékezni a nyelvi asszimilációt. Ez a törekvés sokkal erősebben hatott a nőkre, akik ritkán kerültek ki az otthoni környezetből. A különböző nemzetiségű fiatal férfiakra és a gyermekekre általában szabadabban hatottak a magyar kulturális és egyéb asszimiláló hatások. Ebben a beolvadást korlátozó törekvésben kivételt képeztek azok a nők, akik cselédlányként elszegődve dolgoztak a városokban, főként Budapesten. Sok idegen ajkú parasztleány volt, aki munkája során megtanult magyarul. Ezeknek száma pedig nem volt elhanyagolható, hiszen a cselédtartás általános tendencia volt a középosztályi rétegeknél, és a cselédek számarányát tekintve az idegen ajkúak túlreprezentáltak voltak, hiszen a törpebirtokos parasztságban, a városi proletáriátusban és a szegény kispolgárságban is nagyobb volt a számarányuk, mint a társadalom egészében.75 A cselédlányok.és más, városokban munkát vállaló idegen ajkú lányok asszimilációs folyamatának jó példája Anna Rekava is, aki 1868-ban lett Adalbert felesége. Házassága előtt a pesti belváros egyik vendéglőjében szolgált fel, ott is ismerkedett meg későbbi férjével. Szlovák nemzetiségű, katolikus vallású volt, a Felvidéken, a Hont megyei Hodrus76 községben született 1842. június 2-án.77 Minden valószínűség szerint, akárcsak férje, ő is megtanult magyarul. 75 KARADY Viktor: Egyenlőtlen elinagyarosodás, avagy hogyan vált Magyarország magyar nyelvű országgá? = Századvég 1990/2.159-193. (a továbbiakban: KARÁDY 1990.) 181. 76 Hodrusbánya (Hodritsch bei Schemnitz, Hodrus) Selmecbánya mellett fekszik, a század végén már Selmec- és Bélabánya törvényhatósági jogú város része. A magyar korona országainak helységnévtára 1898. Szerk. Jekelfalussy József. Bp., 1899. 264. 77 1939. július 28-án kelt keresztelési igazolásának eredetije és másolata: JL II. 3.12. a-c. Acta Papensia III (2003) 3-4. 191
