Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
3-4. szám - Műhely - Schilde René: Hivatás- és identitástudat a Jancovius-családban: Egy német szakember a magyar könyvkereskedelemben
Műhely segélypénztárának egyben alapító tagja is volt. A családi költségvetés 1880- 1881-es kimutatásában is szerepel, hogy rendszeresen fizette az egylet tagdíját,33 erről a családi levéltár 1904-ből és 1914-ből is őrzött meg nyugtákat.34 Fennmaradt egy levelezőlap töredéke valószínűleg az 1879-es évből, melyen Adalbert azt kéri, hogy betegpénztári tagságát töröljék, de a nyugdíjkasszának továbbra is tagja kíván maradni.35 A német könyvszakma híreiről pedig legegyszerűbben a Pestre is eljutó, Lipcsében kiadott Börsenblatt folyóiratból szerezhetett tudomást. Mint már említettük, rendszeres olvasója lehetett a lapnak, hiszen édesapja leveleiben többször is utalt az újság egyes cikkeire. Az 1880-1881-es családi költségvetés kimutatásában szerepel kiadási tételként egy újság háromhavi előfizetése, de sajnos a lap címét nem említették. 5. „Csak Szorosan" - a magyar könyvkereskedő-segédek egylete Adalbert Jancovius a németországi szakmai egyesületekkel fenntartott kapcsolaton kívül természetesen bekapcsolódott a hazai szakmai szervezetek munkájába is. így nem csak a német könyvkereskedő-segédek segélyegyletének volt tagja, hanem a magyar testvérszervezet, a „Csak Szorosan" életében is részt vett. A róla szóló életrajzok mindig megemlítik, hogy a magyar segélyegyletnek 1880-ban elnöki tisztét is betöltötte, tehát úgy Lűnik, mintha vezető szerepe lett volna a pesti egylet akkori működésében. De, mint később látni fogjuk, erről igazából nem volt szó. Mint az egész könyvkereskedelemben, az egylet megszervezése terén is a német példa motiválta a szakmabelieket. Az első magyar, könyvkereskedelmi dolgozókat is magába foglaló szervezet 1865-ben alakult Kereskedő Ifjak Társulata néven, melynek Tettey Sándor könyvkereskedő-segéd is tagja volt. Az alapszabályban célként a művelődés és a társaLkodás előmozdítása, a magyar nyelv gyökeresítése és művelése, illetve a szükségben lévő pályatársak segélyezése szerepelt. A társulat könyvárus-segédi részlegét Aigner Lajos, Petrik Géza, Kókai Lajos, Rosenberg (Révai) Leó és Litasy József alkották. Ezekben az években Pesten egy másik társulás is életre kelt a berlini testvéregyesület mintájára Krebs néven, ez már kizárólag a könyvárussegédeket tömörítette egy szervezetbe. Legfőbb célként a jókedv fenntartását tűzték ki, tehát még nem igazán tekinthető ennek a társaságnak a létrejötte szakmai szempontból jelentős ténynek. Igaz, rendelkeztek önálló segélyalappal, és „hivatalos lap" is jelent meg kéziratos kiadásban. Az elnök 1867 33 A családi pénzügyi kimutatás csonka, 1880. július 3-tól 1881. január 15-ig tartalmaz tételeket. JLIlI.l.b.3. 34 1904. április 5-i, július 4-i és 1914. április 9-i dátummal. JL III. 1. d. 2-4. 35 Adalbert Jancovius levele H. Kessler könyvkereskedőhöz Lipcsébe. A levelezőlap-töredéken dátum nem olvasható. JL III. 1. c. 7. Acta Papensia III (2003) 3-4. 181
