Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
3-4. szám - Műhely - Schilde René: Hivatás- és identitástudat a Jancovius-családban: Egy német szakember a magyar könyvkereskedelemben
Műhely Franz Moritz a lipcsei Brockhaus cégnél volt nyomdász, majd faktor9. Pályája kezdetéről több dokumentum is fennmaradt a családi levéltárban. Az egyik 1824-ben kelt Penigben, melyben Friedrich Ernst Sieghart nyomdász igazolta, hogy Franz Moritz négy éven keresztül tanulta nála a könyv- nyomtatás művészetét, azután pedig egy évig betűszedőként foglalkoztatta.10 Egy 1829-ben keltezett, szintén Sieghart által írt okmány tanúsította, hogy az ifjú Jancovius két éven keresztül faktorként is dolgozott nála, és munkájával megvolt elégedve.11 Tehát öt év után még mindig ugyanannál a nyomdásznál állt szolgálatban. (Az 1824-es igazolás egy ajánlást is tartalmazott, mely Franz Moritz akkori távozási szándékáról tanúskodott, végül mégsem változtatott munkahelyet.) 1829-től viszont már Friedrich Brockhaus alkalmazta őt betűszedőként,12 és ettől fogva, egészen nyugállományba vonulásáig új munkaadója hírneves cégének alkalmazásában állt. Úgy látszik, már az apa is az írott kultúra, a könyvterjesztés lelkes szolgálója volt. Fia számára 1879 és 1889 között írt ránk maradt levelei ezt támasztják alá. 1871-es nyugállományba vonulása után is minden nap bejárt az üzletbe dolgozni, csak a betegség tarthatta távol. 1882 decemberi levelében beszámolt arról, hogy három napos betegeskedés után be akart menni az üzletbe, de vissza kellett feküdnie, mert nem bírt lábra állni. Panaszkodott, hogy talán már nem is tud sokáig bejárni a munkahelyre, mert a látása egyre gyengült.13 1886. november 14-én írt levelében arról tett említést, hogy az előző év október 23-án volt utoljára az üzletben. Ebben a levélben fia számára összefoglalta pályájának, szakmai múltjának főbb eseményeit.14 Megemlékezett 50 éves hivatali jubileumáról, amit 1869. október 4-én ünnepeltek,15 1876-ban pedig a Brockhaus-háznál betöltött 50 éves munkaviszonyának emlékünnepe volt, ahol — mint említette — 22 éven át korrektorként16 dolgozott. Fiának írt leveleiben olykor beszámolt szakmai jellegű eseményekről is. Többször hivatkozott a Börsenblatt című lipcsei szakmai folyóiratra is, ami arra utal, hogy Adalbert is olvasta ezt a német újságot. A németországi rokonok később sokszor nehezteltek amiatt, hogy a Magyarországon letelepedett Adalbert nem látogatja meg idős édesapját, nem 9 A faktor nyomdai művezetőt jelent. BÍRÓ Miklós: Nyomdászati lexikon. Bp., 1936. (a továbbiakban: BÍRÓ 1936.) 125. 10 Friedrich Ernst Sieghart igazolása. Penig, 1824. május 18. JL II. 1. 1. 11 Friedrich Ernst Sieghart igazolása. Penig, 1824. május 19. JL II. 1.5. 12 Friedrich Arnold Brockhaus igazolása. Leipzig, 1829. április 4. JL II. 1. 6. 13 Franz Moritz Jancovius levele fiához, Adalberthez. Leipzig, 1882. december 13. JL IV. 5. sz. levél. 14 Franz Moritz Jancovius levele fiához, Adalberthez. Leipzig, 1886. november 14. JL IV. 9. sz. levél. 15 A volt kollégái által írt és nyomtatásban megjelent köszöntő vers is fennmaradt a családi levéltárban. JLV. 1.2. 16 A korrektor feladata a szedésmintákról készült levonat szövegének ellenőrzése, az eredeti kézirattal való összevetése volt. BÍRÓ 1936. 246. Acta Papensia III (2003) 3-4. 175
