Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
1-2. szám - Műhely - Kiss Gábor: Településtörténeti monográfiaírás Zala megyében
Műhely van rendezve, és szabadon kutatható. Megjelent azóta a Zalai életrajzi kislexikon,12 és a Zala megye ezer éve című tanulmánykötet is.13 A települési monográfiák készítéséhez tehát a tudományos alapok adva voltak és vannak is: úgy gondolom azonban, hogy valami még okvetlenül kell ahhoz, hogy elkészüljenek. Ez pedig egyrészt egy vagy több elhivatott szerző, másrészt a helyi közösség szándéka, igénye — enélkül településtörténeti munkát nem lehet írni, még szakembereknek sem. (Vagy ha igen, olyan is lesz — erre is van sajnos példa.) Az általam megismert zalai monográfiák, településtörténeti kiadványok áttekintése is megerősítheti ezt az állításomat: a második világháborút megelőző időszakból mindössze néhány helytörténeti monográfiát ismerünk. Az első 1896-ban, a millennium idején született, ez Keszthely történetét dolgozta fel14. A második 1929-ben jelent meg, ez Nagykanizsa múltjáról szól.15 Mindkettő alapos kutatásokon nyugszik, forrásértékű; érdekesség, hogy az 1990-es években Keszthelyen és Nagykanizsán is megpróbálkoztak az új városmonográfia elkészítésével, de mindkét munka félbemaradt: a keszthelyinek a középső, a nagykanizsainak a befejező része hiányzik.16 Keszthelyről egyébként készült 1962-ben egy rövid, de tartalmas, monografikusnak tekinthető mű, Koppány Tibor, Péczely Piroska és Sági Károly tollából17 — de ez főleg művészettörténeti irányultságú. A két világháború közötti Zalaegerszegnek csak egy szerény, bár alapos kutatásokra támaszkodó kiadvány jutott, egy helyi szerző, Pesthy Pál18 jóvoltából; azóta számos kiadvány, tanulmánykötet jelent meg a város történetéből, monográfiája azonban mind a mai napig nincs. Ennek okát valószínűleg a város sajátos fejlődésében kell keresni: sok (húsznál több) egykori településből áll össze, lakossága heterogén — úgy tűnik, még nem érett meg a monografikus feldolgozásra. Paradox módon viszont az egykor önálló települések őrzik hagyományaikat és kutatják múltjukat; két helyen már készítettek helytörténeti kötetet is, mindkettő szakszerű munka.19 12 Zalai életrajzi kislexikon. II. javított, bővített kiadás. Zalaegerszeg, 1997. 213 p. 13 Zala megye ezer éve. Főszerk. Vándor László. Zalaegerszeg, 2001. 375 p. 14 BONTZ József: Keszthely város monográfiája. Keszthely, 1896. 490 p. 15 BARBARITS Lajos: Nagykanizsa. Budapest, 1929. 395 p. 16 Lásd: Keszthely története. I., III. szerk. Müller Róbert. Keszthely, 2000. 136, 112 p. CSEKE Ferenc - GYULAI Ferenc et. al.: Nagykanizsa I. Nagykanizsa, 1994. 464 p. v KOPPÁNY Tibor-PÉCZELY Piroska-SÁGI Károly: Keszthely. Bp. 1962.149 p. 18 PESTHY Pál: Zalaegerszeg múltja és jelene. Zalaegerszeg, 1931.191 p. 19 SALAMON Sándor: „Mestert tartottak kebelekben." A botfai községi elemi népiskola története. Zalaegerszeg, 1999. 137 p. XXII t. SZAKÁL István: Besenyő ezer éve. Zalaegerszeg, 2002.222 p. 150 Acta Papensia III (2003) 1-2.
