Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
1-2. szám - Műhely - Kiss Gábor: Településtörténeti monográfiaírás Zala megyében
Műhely Az első, klasszikus értelemben vett — és sokáig egyedüli — községmonográfiát 1960-ban egy szakember, Szántó Imre történész készítette: az akkor éppen Veszprém megyéhez tartozó Alsópáhok történetét írta meg.20 Az ih- letettség itt is tetten érhető, hiszen Alsópáhok a szülőfaluja volt. Ennek a könyvnek is van érdekessége: harminc évvel később fiával, Szántó Endrével közösen újra kiadta a művét, kiegészítette Felsőpáhok történetével, és gondosan kijavította azokat a megfogalmazásokat, amelyek felett eljárt a/, idő.21 Szántó Imre volt az, aki 1977-ben elkészítette Hévíz kétkötetes monográfiáját is — itt már látható az anyagiak hatása is a terjedelmen, a megjelenésen egyaránt.22 (Hévíz ekkor még nem volt város.) Ezen kívül 1989-ig leginkább csak szakdolgozat szintjén születtek településtörténeti munkák: az általunk számba vett 44 nagyobb és 22 kisebb helytörténeti kiadványból csak a fentebb említettek jelentek meg a rendszerváltozás előtt. Ennek magyarázata talán az előző rendszer sajátosságaiban lelhető fel: a helyi közösségek sem szellemi, sem anyagi értelemben nem voltak készek ezeknek a műveknek a kiadására. A körzetesített iskolák, tanácsok, tsz-ek nem voltak igazán érdekelve az egyes települések hagyományait, belső összetartó erejét ápolni, a falvakat elhagyta az értelmiség, elköltöztek az intézmények. Ugyanakkor a települések XIX-XX. századi történetét másképp értékelte a hivatalos tudományosság, mint a helyi emlékezet: földesurakról, papokról, hivatalnokokról jót, szovjet katonákról rosszat nem nagyon volt lehetőség írni. A hely- lörténetírás viszont sok muníciót halmozott fel, főleg a honismereti szakkörök, helyi gyűjtemények, tájházak, pávakörök, elhivatott helyi kutatók szintjén — s mindez lávaként tört fel az önkormányzatiság, a települési önállóság megteremtésével egyidejűleg. (Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy technikailag mennyivel könnyebb lett a szerkesztési, nyomdai előkészítési tevékenység is!) Az elkészült jelentős Számú — hatvanat meghaladó — mű alkalmas az összehasonlításra, következtetések levonására is. Ha a műveket vizsgáljuk, láthatjuk, hogy jelentős részét szakemberek ké- szítették, elsősorban a megyei levéltár és a múzeum munkatársai, illetve több művel közösen jegyeztek valamelyik helyi szerzővel, vagy a kötet a közgyűjtemény kiadásában jelent meg. Két sorozatot is kiemelhetünk a listából: az egyik a Száz magyar falu könyvesháza, melyet a millenniumi évforduló alkalmából az állam finanszírozott, és hat zalai település történetét tartalmazza; ez a 20 Lásd: 3. sz. jegyzet 21 SZÁNTÓ Imre - SZÁNTÓ Endre: Alsópáhok és Felsőpáhok története. Alsópáhok, 1991). 352 p. 22 SZÁNTÓ Imre: Hévíz története. 1-2. köt. Szeged, 1977. 235 p., 1980. 404 p. Acta Papensia III (2003) 1-2. 151
