Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
1-2. szám - Műhely - Benczik Gyula: Községi monográfiák Vas megyében 1990–2002
Műhely gész, levéltáros, néprajzkutató, műemlékvédelmi szakember, könyvtáros stb., végül elkészül a kötet a szerkesztő koncepciójának megfelelően. Általában egy fejezetben egy témát és/vagy korszakot mutatnak be a szerzők. A szerzői kör megválasztása, araiak összetétele erőteljesen meghatározza az elkészült munkát. A másik típusba inkább a kistelepülésekről szóló könyvek tartoznak. A kistelepüléseken kevés értelmiségi él, tanulmánykötet írása fel sem merülhet. Ez a fajta helytörténetírás a tablóban testesül meg. A tabló csoportkép, mellyel a helyi szerző vagy szerzők mutatják be a községet — maguknak. A recept ez esetben leegyszerűsítve az, hogy a falu főutcáján végigsétálva felírják az intézményeket, létesítményeket, épületeket, stb., majd minden tudnivalót elmondanak róluk. Névsorok, listák, táblázatok világa ez, néhol kurta mondatok jelentik az összekötő szöveget. Történeteket lüába is keresnénk, az alapítási év, az építési év, az első vezető, kurta eseménykrónika stb. pusztán nélkülözhetetlen tudnivalók a tablóhoz. A feltételezett olvasó itt maga a közösség, aki megtalálja magát és hozzátartozóit, barátait a könyv oldalain. Létezhetne egy harmadik típus is, ilyen falutörténet megírásának a szándéka a Vas megyei anyagban csak nyomokban mutatható ki. Megvalósíthatóságát éppen a történeti bevezetőben említett Gáyer Gyula Gödör- háza-monográfia igazolta mindennél világosabban. Ez az egyszerzős mű. Szemben az előzővel, ennek mncs biztos receptje. Itt kizárólag egyetlen szerzőről beszélhetünk, akinek vagy a helységben szerzett élettapasztalatai szolgálnak a monográfia nyersanyagául, vagy ennek funkcionális megfelelője, a helyszínen végzett alapos terepmunka jogosítja fel annak megírására. Szemben a tanulmánykötettel, ahol kijelölt szakembergárda garantálja a település életének egyes releváns tárgykörök szerinti szakszerű feldolgozását, itt egyedül a szerző próbálja megoldani ugyanezt, természetesen erős szelekcióval. Míg az előbbinél a tudományosság személytelen objektivizmusa a vezérelv, addig itt a saját perspektívából adódó előnyök: komplex leírás, résztvevő megfigyelés, önreflexió és az ezzel járó életszerűség, koherens szerkezet, írók, publicisták köréből kerültek ki az ide sorolható alkotók, de szociográfu- sok, antropológusok, néprajzkutatók közül is várhatók a jövőben. Vas megye aprófalvas településszerkezetű megye, kétszáznál több községgel. A markáns társadalomszerkezeti, rétegződési eltérés a város és a falu között, különösen az értelmiségi réteg arányát, annak belső összetételét tekintve, a gazdasági adottságokon túl is óhatatlanul meghatározza a városmonográfiák és a községmonográfiák közötti eltérést. Első szemrevéteActa Papensia III (2003) 1-2. 117
