Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
1-2. szám - Műhely - Benczik Gyula: Községi monográfiák Vas megyében 1990–2002
Műhely lezésre a színvonalas tanulmánykötetek hiánya szembetűnő a Vas megyei községtörténeti könyvpiacon, és azt látjuk, hogy a spontán, helyi kezdeményezésekhez leginkább illő tablók uralják (egyébként ez a helyzet Burgenlandban is). A részletekbe menő elemzés során a kép azonban differenciálódik. Inkább az a meggyőződés alakul ki, hogy esetről esetre a kettő változó kombinációjáról van szó a munkák többségében. Az értékelésnél a fő szempontot éppen a szakszerűség és a helyi igényeknek való megfelelés kényes egyensúlyának megteremtése jelenti. Elsőként a több szerző által jegyzett köteteket tekintsük át. „Falunk képeskönyve": ez szerény címe Rábagyarmat monográfiájának. A cím azonban nem véletlen, a falu jelentős szülöttének, Kocsis László költőnek verseskötete is ezt viselte borítóján. Érdekes, bár nem ismeretlen szokás a fejezetek közé a helységből elszármazott poéta költeményeit betűzni, de Rábagyarmatról Kocsisnak éppen legsikerültebb darabjai szólnak, telve morális erővel, szociális érzékenységgel, itt jó megoldásnak bizonyult. A többszerzős munka azt illusztrálja, hogy szerkesztői leleménnyel, szerencsével akár a szakemberek felkérése is megkerülhető. A földrajzi fejezet egy magas színvonalú háború előtti doktori disszertáció újbőh közlése. A régészek számára annyi fejtörést okozó román kori templomnak a történetét a legújabb adatokat figyelembe véve a falu plébánosa írta meg. Néhány néprajzi témát pedig a nyelvtudós, etimológus Moór Elemér korai, harmincas évekbeli munkásságából bányászott elő a könyv összeállítója, Ács László. Az ő sorsa a falu kulturális életének mindeneseként félszáz éven át teljesen egybeforrott Rábagyarmatéval. Elevenségében utolérhetetlen kötet született. A szomszédos település is részben hasonló módszerekkel próbálkozott. Gasztonyban a 20. században két jelentős személyiség is foglalkozott a falu múltjával. A második világháború előtti két évtizedben tevékenykedett a faluban Pillér Dezső néptanító, lelkes helytörténész, az ő gyűjtésével indul a Gasztony-kötet, majd ezt az ide száműzött Székely László papköltő száz oldalas községtörténeti feldolgozása követi. Érdekességként kell megemlíteni, hogy Székely előbbi lakóhelyén, Győrváron is község-történetírással foglalkozott, de kézirata máig kiadatlan. A többi tematikus fejezet helyi szerzőknek, elszármazottaknak köszönhető. Mindössze 98 oldalas az Ikervár-kötet, amelyben a korábban megjelent rövid régészeti, történeti tárgyú tanulmányokat fűzték össze és helyi szerzők tömör írásait közölték. Ez a karcsú kötet egységes szerkezetű, olvasmányos, javára vált, hogy a terjengős tablókat teljesen mellőzték. 118 Acta Papensia III (2003) 1-2.
