Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
1-2. szám - Műhely - Benczik Gyula: Községi monográfiák Vas megyében 1990–2002
Műhely utalni. A sokak által forgatott kötet történeti és tematikus fejezetei elégséges háttérismeretet is nyújtottak. A röviden csak "Sziklay-Borovszky"-nak titulált vármegyemonográfia hatása felmérhetetlen, alig jelenik meg ma is olyan falutörténet, amely ne citálná valamely állítását, címerrajzát, kastélyfotóját.8 8 9 10 Mindeközben a közel egyidős úttörő tudományos vállalkozás, Csánki Dezső történelmi-földrajzi lexikona10 11 szinte semmi hatást nem gyakorolt a falutörténeti kutatásra, a községi intelligencia történeti ismereteire. Ezt bizonyítja, hogy 1930-ban a megyei címtár községtörténeti betéteiben sem használták fel Csánki középkori adatait. Ez annál is érdekesebb, hiszen az egész korszakban, és azt megelőzően is, az Árpád-kor és általában a dicső magyar középkor számított a legvonzóbb történelmi korszaknak az olvasók körében. Az első világháború utáni évek szerény termését jelzi az elemi iskolások számára írt „Búcsú község története"11. Hasonló iskolai kiadványok tucatjainak kellett volna elkészülnie, de csak erről az egyről van tudomásunk. A harmincas évek lázas falukutató mozgalma alig érintette a megyét (nemkülönben Nyugat-Dunántúlt). Kevés kiugró alkotás született, és ha a mozgalom erős szociális töltetét, társadalmi elkötelezettségét is tekintjük, akkor érthetetlenül állunk a tény előtt, hogy a végső válságba jutott paraszti társadalomnak nem akadtak errefelé krónikásai. Kisebb néprajzi dolgozatok (Csörötnek12) és falumonográfiák (Nagyrákos13) jelzik a Vas megyei termést. Kivétel Gáyer Gyula Gödörháza-monográfiája14. Gáyer Gyula nemzetközi hírű botanikus, a régió flórájának legjobb ismerője, már halálos betegségének a tudatában érkezett Gödörházára a harmincas évek elején. Egy véget nem érő tagosítási perben résztvevő bíróként hosszabb időt kellett az apró, elzárt őrségi faluban eltöltenie. A rendkívül tömör, lényegre törő dolgozat (mindössze 32 oldal) posztumusz jelent meg a szegedi egyetem közlönyében (itt tanított Gáyer is, és jól ismert az egyetemnek a falukutató mozgalomban betöltött szerepe). A művelt, falu iránt elkötelezett olvasóközönség számára íródott Gödörháza (a címadó falunév sem véletlen) szociográfiájában a korabeli konvencionálisnak tekinthető tematikát (gazdaság, erkölcs, lelkűiét, 8 KOVÁTS Sándor János: Répcze-Szent-György gyász- és örömnapjaiból. Szombathely, 1890. 9 Vasvármegye. Szerk. Sziklay János és Borovszky Samu. Bp. 1898. (Magyarország vármegyéi és városai.) 10 CSÁNKI Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. 2. kötet. Bp. 1894. 11 NÉMETH Jenő: Búcsú község története = Dunántúli Tanítók Lapja, 1936. 3-22. 12 KUNTAR Lajos: Csörötnek monográfiája. Csörötnek, 1938. Kézirat. 13 FULOP József: Nagyrákos község monográfiája. Nagyrákos, 1935. 14 GÁYER Gyula: Gödörháza = A Szegedi Tudomány Egyetem Tudományos Közleményei. 2. kötet. 2. füzet. Szeged, 1936.128-162. 114 Acta Papensia III (2003) 1-2.
