Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
1-2. szám - Műhely - Benczik Gyula: Községi monográfiák Vas megyében 1990–2002
Műhely fizikai állapot stb.) az eredeti szemléletmód, éles meglátások ellensúlyozzák. Igazi értékét az adja, hogy Gáyer — széleskörű természettudományos ismereteire alapozva — a történeti ökológia egyik első remekművét alkotta meg. A két világháború közti korszakból még egy jelentős mű emelendő ki: Kovács Mártonnak a felsőőri magyar népszigetről írt disszertációja, amely több, azóta már klasszikusnak számító alkotással együtt a Település- és Népiségtörténeti Értekezések könyvsorozatában jelent meg.15 Remek kismonográfia, ma is haszonnal forgatható, sőt a forráskezelésben, a névtani vizsgálódásaiban vagy a lakosság kontinuitásának megállapításában mintának tekinthető. A nyelvsziget-kutatás Felsőőr várost, továbbá Alsóőr, örisziget és Vasjobbágyi falvakat is magában foglalta. A négy település Trianon után Ausztriához került, negyvenes évekbeli helyzete — magyar sziget a Harmadik Birodalomban — gyökeresen elüt a megye falvainak többségétől. A kommunizmus első évtizedei nem kedveztek a falukutatásnak. Az első kísérletek akkor jelentkeztek, amikor a magyar falu elszenvedte talán legnagyobb történelmi megrázkódtatását, a kollektivizálást. A hatvanas évek elejétől számvetések készültek „a fejlődés szocialista útjára lépett" falvak társadalmi változásairól, annak a gondolatnak jegyében, hogy mielőtt a múltat végképp eltörölnénk, vetnünk kell még egy utolsó pillantást rá. A „történelem vége" teóriájának szocialista változata így paradox módon egy időre történelmi érdeklődést szült. (Ennek legmaradandóbb emléke az utókor számára a megye földrajzi neveinek összegyűjtése lett.16) Alig volt olyan falu, amelyről ne készült volna kéziratos falu- vagy téesztörténet a hetvenesnyolcvanas években (pl. Bajánsenye)17. A nyolcvanas években jelent meg könyv alakban a Népfront és a honismereti mozgalom keretében, az adott községi tanács kiadásában néhány falumonográfia (pl. Felsőmarác18, Egyházasrádóc19). Bennük felfedezhető fel először az a később uralkodó váló tendencia, hogy a kidolgozandó történeti részeket a kiadatlan Vas Megye Helytörténeti Lexikona cédulái pótolják. A kéziratban maradt dolgozatok száma elég tekintélyes lehet, számukat megbecsülni sem könnyű, még mostanában is előkerül egy-egy ilyen darab. 15 KOVÁCS Márton: A felsőőri népsziget. Bp. 1942. (Település- és népiségtörténeti értekezések. 6.) 16 Vas megye földrajzi nevei. Szerk. Balogh Lajos et al. Szombathely, 1982. 17 HORVÁTH Sándor: A bajánsenyei Kerkamenti Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története. H. n.1984. 18 BALOGH János: Az Őrség kapujában. Szombathely, 1980. 19 BÍRÓ László: Egyházasrádóc krónikája. Egyházasrádóc, 1988. Acta Papensia III (2003) 1-2. 115
