Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
1-2. szám - Műhely - Aradi Gábor: Adatok és tények a Tolna megyei helytörténetírás irodalmáról
Műhely sajátosságait vizsgálta.30 A XIX. században megindult kataszteri felmérések felhasználhatóságát Sárszentlőrinc példáján mutatták be.31 A török hódoltság alatti magyar történelem jobb megismeréséhez jelentős segítséget nyújtottak a törökök által készített adóösszeírások. Ennek egyik helyi eredménye volt Dávid Géza munkája.32 A néprajzi, nyelvészeti, szociológiai, régészeti, kultúrtörténeti kutatások, feldolgozások fontos kiegészítői és segédletei a helytörténeti monográfiáknak. Ismeretük nagy segítséget ad egy-egy település vagy településcsoport történetének megrajzolásához, az egyes helyi sajátosságok bemutatásához. Több országosan és helyileg ismert nemzedék foglalkozott ezekkel a kérdésekkel. A teljesség igénye nélkül, néhány név az említettek közül: Kovách Aladár, Hermán Egyed, Szilágyi Miklós, G. Vámos Mária, Andorka Rudolf, Andrásfalvy Bertalan33, Wosinsky Mór, Csalog (Csalogovits) József, Mészáros Gyula. Itt jegyzem meg, hogy Tolna megyében is vannak olyan kutatók, akik a jelen és a múlt összetett világából csak egy-egy szeletet vizsgálnak. Közéjük tartozik Csöglei István, aki több évtizedes, aprólékos gyűjtőmunka eredményeként a megye és számtalan megyei helység tűzoltóságának történetét írta meg tanulmányaiban. Sajátos részét képezik a helytörténeti irodalomnak azok a népszerűsítő kiadványok, amelyeknek szerzői a történelmi, irodalmi, gazdaság- és kultúrtörténeti hagyományokat, eseményeket és ezek tárgyi feltételeit együttesen próbálják bemutatni.34 A Tolna megyei helytörténeti irodalomnak fontos részét alkotják a helyi németség, német többségű települések történetével foglalkozó munkák. Az első jelentősebb kiadványok megszületése a húszas években megélénkülő magyarországi német nemzetiségi mozgalomhoz kapcsolódik. Ezek közül meg kell említenünk Hermán Egyed és Weidlein János munkáit. Míg 30 WALLNER Ernő: A paksi járás mezőgazdasági földrajzának alapvonásai. Bp., 1958. 53-96. (Különlenyomat a Földrajzi Értesítő VII. évf. 1. füzetéből.) WALLNER Ernő: Paks település- térképe. (Das Siedlungsbild von Paks) Bp., 1958. 25 p. (Különlenyomat a Földrajzi Közlemények 1958. évi 1. számából.) 31 Sárszentlőrinc az 1859. és 1887. évi kataszteri felmérések tükrében. Bp., 1966. 19^13. 32 DÁVID Géza: A simontornyai szandzsák a 16. században. Bp., 1982. 342 p. 33 Külön is érdemes megemlíteni egy tanulmányát: ANDRÁSFALVY Bertalan: Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig = Tanulmányok Tolna megye történetéből, 7. kötet. Szerk. K. Balog János. Szekszárd, 1975. 5-476. 34 TÖTTŐS Gábor: Irodalmi séták Szekszárdon. Szekszárd, 1985. 164 p. TÖTTŐS Gábor: Történelmi séták Szekszárdon. Szekszárd, 1986. 207 p. BAI József: A lengyeli kastély, park és An- na-forrás története. Lengyel, 1986. 47 p. ORDAS Iván: Györköny - egy újságíró szemével. Györköny, 1992. 74 p. PAP Éva: Berekalja puszta története. Pécs, 1999. 39 p. Acta PAPENSIA III (2003) 1-2. 101