Acta Papensia 2002 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 2. évfolyam (Pápa, 2002)
1-2. szám - Műhely - Horváth József: írásbeliség és végrendelkezési gyakorlat Győrben a XVII. században
Műhely HORVÁTHIÓZSEF írásbeliség és végrendelkezési gyakorlat Győrben a XVII. században E LŐADÁSOMAT — a dolgok közepébe vágva — kezdem magával a ténnyel: a győri levéltárakban1 ezernél több 17. századi végrendelet maradt ránk! Ez a szám — úgy vélem — már önmagában, „első hallásra” is tiszteletet parancsoló és felkelti a kutatói érdeklődést e források iránt. Érdemes azonban „közelebbről” is megvizsgálnunk: mennyi is az az ezernyi testamentum? Két kérdést mindenképpen fel kell tennünk: • más magyar városokban ezen időszakból mennyi végrendelet ismert? • hogyan viszonyul ez a szám a város korabeli lakosságszámához, azaz: milyen mértékben volt elterjedt az írásbeli testálás a 17. századi Győrben? A hazai végrendelet-forrásközlések számbavételére néhány évvel ezelőtt már kísérletet tettem.1 2 Az áttekintésből kiderült, hogy az 1990-es évek közepéig 17. századi végrendeleteket alig publikáltak: csupán Németh Gábor munkáját említhettem, aki az 1642 és 1710 között keletkezett gyöngyösi testamentumokból és fassió- levelekből jelentetett meg 64 darabot.3 Azóta Németh Gábor újabb kötettel jelentkezett, melyben 90 darab magyar nyelvű nagyszombati végrendeletet tett közzé az 1542 és 1690 közötti másfél évszázadból;4 más városokban viszont — Győrön kívül — nem jelent meg e korszakból forráspublikáció. A feldolgozások is csak egy helyütt utalnak jelentősebb mennyiségű testamentumra: a paraszti vagyon összetételének alakulását az 1655 és 1769 között keletkezett kecskeméti végrendeletek tükrében vizsgáló Molnár Attiláné használt fel 485 darab forrást5 — ezek nagyobb része viszont már 18. századi. Konkrét adatunk van a debreceni helyzetről: Rácz Istvántól tudjuk, hogy itt a megyei levéltár a 17. századból mindössze 16 darab testamentumot 1 Kutatásaink megkezdésekor, 1980-ban a teljes iratanyagot egyetlen archívum, a Győr-Sopron megyei Levéltári Igazgatóság 1. számú, győri székhelyű levéltára őrizte. 1993-ban újból megalakult Győr Megyei Jogú Város Levéltára: ekkor a városi iratanyag ide került át; ez évben pedig megkezdte működését a Győri Egyházmegye Levéltára, melyhez napjainkban — 2000 nyarán — visszakerül a Győri Székeskáptalan Hiteleshelyi Levéltárának iratanyaga is. Ez utóbbi esetében még a „régi” lelőhelyre és jelzetre hivatkozhatunk csak; a kutatók viszont a jövőben már az új intézményben használhatják a forrásokat. 1 Vö.: HORVÁTH József 1995/a. 'NÉMETH Gábor 1991. 4 NÉMETH Gábor 1995. 5 MOLNÁR Attiláné 1989. Acta Papensia II. (2002) 1-2. 81
