Acta Papensia 2002 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 2. évfolyam (Pápa, 2002)
1-2. szám - Műhely - Dominkovits Péter: Az írásbeliség szerepe egy XVII. század eleji mezőváros (Szombathely) jogéletében
Műhely korabeli szabad királyi városi templomszámadásokkal rokonítható források.7 Egy ez idáig publikált 1551. évi templomszámadás egyértelműen a forrástjpus korábbi meglétére utal.8 Az időszakosan választott városi tisztviselők, a bormesterek számadásai, az úgynevezett akolási jegyzékek — a forrásfeltárás jelen állása szerint — 1610. december 16-tól mintegy, egy generációnyi időszakra ismertek. Nem kizárható, hogy a datálatlan példányok között a fentinél korábbiak is előfordulhatnak, hisz azok szinte mindegyike Farkas Ambrus deák kézírásában maradt fenn.9 A különböző funkciójú városi könyvek, iratsorozatok megléte egyértelműen a városi jegyző szerepének, tevékenységének a fontosságát emeli ki, esetünkben az 1606-1617 között — valószínűsíthetően 1618 egy részében is — e funkciót viselt Farkas Ambrus deákét.10 11 12 Ugyanakkor, a fennmaradt iaratnyag kézírásának átvizsgálásával kitűnik; egy időben nem csak egy személy írásképe jelenik meg a város meghatározó forrásaiban, pl. a proto- kollumokban. Ez óhatatlanul is több, jelenleg nehezen megválaszolható problémát vet fel. Legmerészebben felveti a több személyt foglalkoztató, kezdetleges mezővárosi kancellária létét. Ezt a feltételezést reálisabb szintre mérsékelve: felhívja a figyelmet adott alkalmakra, feladatokra fogadott Írnokok tevékenységére (pl. a városi jegyző betegsége, vagy más akadályoztatása idején), rámutat a magisztrátus más tagjainak írástudására. A vizsgált időszaknál kissé későbbi városi számadás az alkalmilag felfogadott imok szerepét és jelentőségét támasztja alá. A kutatások, forrásfeltárások jelen szakaszában nehéz azt megmondani, hogy a város eme fejlett XVII. század eleji írásbelisége mögött a megelőző század milyen rejtett társadalomtörténeti tendenciái állnak, miképpen a jelen ismeretek szerint nehéz arra is választ adni, hogy a közvetlen megelőző időben, a XVI. század második felében az urbáriumban regisztrált családokhoz képes sok, avagy kevés volt-e Szombathelyen a deákok száma. Míg az 1565. évi urbárium a 209 háztartás 2,4 %-ban jelzi litteratus/literatus/deák háztartásfőségét,11 az 1571-es urbárum szerint a 197 háztartás 3 %-ban17 található minden bizonnyal jövedelme jelentős részét tanultsága alapján kereső világi értelmiség. Az 1572. évben kiállított urbárium hasonlóképpen 2,9%- ban adja meg a deákok urbáriumba felvett háztartásokhoz képesti arányát. (207:6). Ez a szám csak átmeneti ingadozást mutat az 1577-es évi urbáriumai szemben, ahol is ez az arány 2,5 % (200 háztartásból 5). Az 1592. évi igen részletes összeírás a század utolsó harmadára általánosan igaz arányt hozza, a 2,9 %-ot (201 háztartásból 6).13 * 7 VaML Szvit. V. 109. Szombathely város tanácsának iratai, Oklevelek, irományok (Titkos levéltár), Fasc. 16. No. 489., Dominkovits 2001.331-342. 8 TÓTH-TRINGLI-BESSENYEI 1996. Nr. 4. 9 VaML Szvit. V. 102.C. Szombathely város tanácsának iratai, Acta Miscellanea, 1. doboz, Fasc. A. 10 HORVÁTH 1993. 234., SzhR I. passim. 11 Az urbáriumok nominális vizsgálata azt a megállapítást támasztja alá, hogy a scriptorok egymás szinonimájaként használták a litteratus és deák neveket, ugyanazon személyt egyszer egyik forrás a latin, másik pedig a magyar névvel illette. 12 Az 1571. évi urbárium esetében a 6 „aktív” litteratus/deák mellett nem számoltuk fel Máté deák özvegyét. 1J ZÁGORHIDI CZIGÁNY 2000. 9-95. Acta Papensia II (2002) 1-2. 41
