Acta Papensia 2002 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 2. évfolyam (Pápa, 2002)
1-2. szám - Műhely - Dominkovits Péter: Az írásbeliség szerepe egy XVII. század eleji mezőváros (Szombathely) jogéletében
Műhely hiteleshelyének, a zalavári és a kapomaki bencés konventeknek levéltárait érintő megkereséseket a vásvari káptalan hatáskörébe utalta.1 * 3 A Sopron vármegye egy jelentős részében, illetve Veszprém vármegye északi, Győr vármegye keleti területén (a Tóköz és a Sokoróalja egyes településeit illető) tevékenységét kifejtő csornai premontrei kónvent olykor akadozó XVI. századi működését az 1574: XXXII. te. kívánta jogilag rendezni. Valójában a bécsi egyetemet járt Galamboki Máté csornai prépost (1573-1593) — korábban a vasvári káptalan őrkanonokja — állította helyre a vármegye Árpád-kori múltra visszatekintő hiteleshelyének működését. (Az 1574- évi vizsgálat már a teljes kon vént működését mutatta.) De ez a helyreállítás és stabilizálás kifejezetten Galamboki erős személyiségéhez kötődött, az ő 1593. évi halálával hosszú időre megszűnt a csornai hiteleshely tevékenysége és az iratok egy része is a vasvári káptalanhoz került. A konvent visszaállítása csak a következő század derekán történhetett meg: 1655-ben Szenttamásy Máté reorganizálta a hiteleshelyet.4 * Ugyanakkor ez az év a világi papság és a különféle szerzetesrendek által fenntartott sűrű szervezettségű hiteleshely-hálózat egy nagy jelentőségű központjában, az erődvárossá átalakult Győrben is nagy változást jelentett. A török által elfoglalt és 4 évig megszállva tartott városból a székeskáptalan Sopronba költözött. A működését szüneteltető hiteleshely 1598-ban, Győr visszafoglalását követően még Sopronban kérte szabadságai visszaállítását, amiről az 1599. XLI1. te. rendelkezett, 1600-tól kezdve folyamatos a városi közösség újjászerveződése 1601-1602 során a káptalani javak és szervezet helyreállítása is jelentős eredményeket ért el.3 A XVII. század eleji Szombathely differenciált hivatali írásbeliséggel rendelkezett, amit kitűnően illusztrálnak a város fennmaradt — és eddig feltárt — hivatalos íratsorozatai, mondhatni: meglévő városi könyvei, „városi füzetei”. Az 1604-1605. évből a hadi, politikai események miatt töredékesen maradtak fenn a döntően jogszolgáltatással kapcsolatos anyagot tartalmazó városi jegyzőkönyvek. 1606-tól ugyanezen tematikájú protokollumok sora immáron a teljes századra folyamatos. E forrástípussal párhuzamosan a XVII. század során végig vezették a hegymesteri jegyzőkönyveket. Időszakunkat az 1609—1631 közötti törzsanyaggal rendelkező kötet tartalmazza.6 Azt, hogy ez a forrástípus 16. századi előzményre tekint vissza, kitűnően mutatja az ezen kötetben fennmaradt, letisztult írásgyakorlatot mutató 1598., 1599. évi felvallások sora. Ugyancsak az utóbbi évtől, az 1606-1618 közötti időszakból fennmaradtak a város plébánia temploma, Szent Márton templom céhmesteri számadásai. A városi tisztújításokon megválasztott céhmesterek éves kiadás/bevételi számadásai a 1 SILL 1986. A vasvár-szombathelyi káptalan történetére: SILL 1977., KÓTA 2001. 4 HORVÁTH 1943. 7-10., HORVÁTH én 8-9.17. 5 GECSENYI 1986.103. Miután a káptalan Sopronból Győrbe visszatért, került sor az abdai híd helyreállítására (1601). Győri Egyházmegyei Levéltár, Győri Székeskáptalan Magánlevéltára, Győri Székeskáptalan számadáskönyvei III. köt. föl. 121. 6 Vas Megyei Levéltár (VaML), Szombathely város levéltára (Szvit.), Szombathely város hegymesteri jegyzőkönyve, 1. köt. 40 Acta Papensia II (2002) 1-2.
