Acta Papensia 2002 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 2. évfolyam (Pápa, 2002)
3-4. szám - Forrásközlés - Hermann István, Ifj. : A karthauziak Pápán
Forrásközlés HERMANN ISTVÁN, IFI. A karthauziak Pápán Adalékok a pápai házak és házbirtokosok történetéhez A TÖRTÉNETI KUTATÁS számára régóta ismeretes, hogy Pápa házbirtoko- sai között a XVI. század elején jelen voltak a lövöldi (ma Városlőd, Veszprém megye) karthauzi szerzetesek.1 Az Esterházy család pápai levéltárának pusztulása azonban, ahonnan a karthauziak házbirtoklására vonatkozó adatok származtak, e birtoklás mikéntjével kapcsolatban találgatásokra kárhoztatta a történészeket. A karthauzi rend, illetve a lövöldi kolostor kutatói megelégedtek a birtoklás puszta tényének említésével,2 míg Haris Andrea a pápai úgynevezett Hosszú utca telkeit és azok tulajdonosait rendszerező tanulmányában megkísérelte azonosítani a ház helyét.3 Bevezetőjében Haris Andrea felhívta a figyelmet a korai, azaz a XVI. századból származó szórványos adatok azonosításának, „helyhez kötésének” nehézségeire. Ennek következtében — állítása szerint — az egy plébániaház, illetve iskola 1510-es említésén kívül más XVI. századi adat telekhez kötését teljes bizonyossággal nem tudta elvégezni.4 A karthauzi-ház azonosításával mégis megpróbálkozott az 1735-ös telekkönyv5 egy bejegyzése alapján. Bár maga ez a bejegyzés is bizonytalan, s arra utal, hogy az utókor már nem volt tisztában a karthauziak házának pontos helyével,6 Haris Andrea — mivel a ciszterci rend pápai házánál hozza a telekkönyv — elfogadta a két épület, pontosabban a két telek — amelyen a XVI. században a karthauziak háza, illetve amelyen a XVIII. században a ciszterciek háza7 állt — azonosságát.8 Ezzel ellentétben áll Reizner János közlése, aki a karthauziak házáról írva a következő Ezúton szeretnék köszönetét mondani a Simon Péter Történészalapítványnak, amely folyamatos, évek óta tartó anyagi támogatásával hozzájárult nyugodt kutatási körülményeim kialakításához. 1 Pápai házuk 1520-as kiváltságolásáról rövid regesztáiban hírt adott REIZNER János: A gróf Esterházy család pápai levéltára = Történelmi Tár (1893) 601-616. {a továbbiakban REIZNER 1893.] 608. 2 NÉMETH Péter: A városlődi karthauzi kolostor története és emlékanyaga I. = A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20 (1993-1994) 367-382. [a továbbiakban NEMETH 1993-1994] 378., és öt követve TOROK József—LEGEZA László: A karthauziak. Bp., 2001. (Szerzetesrendek a Kárpát- medencében) 41. HARIS Andrea, Telkek és tulajdonosok. A pápai „Hoszu uttza” krónikája a 17-18. században = BARDOLY István-LÁSZLO Csaba (szerk.): Tanulmányok Koppány Tibor hetvenedik születésnapjára. Bp., 1998. (Művészettörténet — Műemlékvédelem 10.) 343-371. {a továbbiakban HARIS 1998.] 4 HARIS 1998. 347. és 14. jegyzet. 5 A telekkönyvről lásd bővebben HARIS 1998. 346-347. 6 HARIS 1998. 367. 283. jegyzet. 7 A zirci ciszterciek pápai tartózkodásáról és házáról lásd BADAL Ede: A ciszterciek 18. századi zirci rezidenciái = BARDOLY István—HARIS Andrea (szerk.): Tanulmányok Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára. Bp., 2002. (Művészettörténet — Műemlékvédelem 11.) 427-440., hivatkozott rész 428-430. 8 HARIS 1998. 355. N. 53. Acta Papensia II (2002) 3-4. 233
