Acta Papensia 2002 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 2. évfolyam (Pápa, 2002)
3-4. szám - Műhely - Kemecsi Lajos: Mezővárosi élet a hagyatéki leltárak tükrében
Műhely az inventáriumkutatásban.4 A német példa alapján több országban, így Magyarországon is megindult a számítógépes adatbázisok kialakítása. 1974-es előzmények után az 1980-as években gyorsult fel a Néprajzi Múzeum inventáriumgyűjteményének kialakítása.5 A néprajz mellett a művészettörténet kutatói már évtizedekkel korábban felismerték a hagyatéki leltárak értékeit. Azonban megelégedtek rendszerint egy-egy leltár ismertetésével, rövid elemzésével.6 A hagyatéki leltárakat felhasználó néprajz- kutatók a nemzetközi tapasztalatokat hasznosítva túlléptek azon a kezdeti állapoton, mikor azt vizsgálták csupán, hogy pontosan hány tárgya lehetett valakinek a 18. században, és a hangsúlyt a különbségek révén feltárható társadalmi-kulturális ösz- szefüggésekre helyezték. A módszertani és forráskritikai problémákra is már korán felhívták a kutatók a figyelmet. A számítógépes elemzésekhez szükséges kódrendszer kidolgozása után ennek segítségével zajlottak a vizsgálatok.7 A mindennapok keretéül szolgáló tárgyak kvantitatív elemzésével jól kutathatónak bizonyultak a társadalmi-rétegződések egyes közösségekben.8 Hasonlóan hasznosak voltak Hofer Tamásnak illetve Hans-Erich Bödekemek a tárgyi világ kutatástörténetét és az új kutatási irányokat összefoglaló munkái.9 10 Az ínventáriumok gyűjtésének felélénkülése után a nagytömegű forráscsoport adottságai miatt előtérbe kerültek az intenzív lokális vizsgálatok. Kiemelkedik a mezővárosi irat együttesek közül a Festetics család keszthelyi uradalmának feldolgozottsága.,ü Benda Gyula kutatásai módszertani iránymutatást nyújtottak a tovább elemzés sek végzőinek is. így készültek el Kocsis Gyula ceglédi és Rácz István debreceni feldolgozásai.11 A lokális monografikus feldolgozások sorozatán12 kívül, sorra készültek 4 ÁRVA Judit—GRANASZTÓI Péter: Inventarium-gyűjtemény = A Néprajzi Múzeum Gyűjteményei. Bp., 2000. 698. illetve a kutatástörténeti előzményekhez: BENDA Gyula: Az anyagi kultúra történeti vizsgálata: inventarium, kvantifikáció, osztályozás. = Közelítések. Néprajzi, történeti, antropológiai tanulmányok Hofer Tamás 60. születésnapjára. Bp., 1992. 383-387. 5 Tudománytörténeti előzményekről: ÁRVA-GRANASZTÓ: i. m. 6 Pl. HOFER Tamás: Jobbágy hagyatéki leltárak és becsük a keszthelyi Festetics uradalomból 1785-1847 = Agrártörténeti Szemle 1957. 285-327-, Uö: Két gyergyói udvarház a XVIII. században = Néprajzi Közlemények 4 (1959) 1—2. szám, 265-277. TÁRKÁNY SZŰCS Ernő: Vásárhelyi testamentumok. Bp., 1960. ZÓLYOMI Tibor: Egy dejtári (Nógrád megye) gazda hagyatéki leltára 1855-ből = Ethnographia 85 (1974) 1. szám, 65-69. 7 BENDA Gyula-HORVÁTH D. Tamás: A hagyatéki összeírások feldolgozásának módszertani kérdései. Kézirat. 19878 GRANASZTOI: i. m. 26. 9 HOFER Tamás: A „tárgyak elméletéhez.” Felszerelések és tárgyegyüttesek néprajzi elemzése = Népi Kultúra - Népi Társadalom XIII. Bp., 1983., Hans-Erich BÖDEKER: Marchands et habitat: Le Nord-Ouest d’ Alle- magne vers 1800. = Revue d’Histoire Moderne et Contemporaine 41 (1994) 4.szám, 571-600. 10 BENDA Gyula: A keszthelyi uradalom 1850 előtti hagyatéki és vagyoni összeírásai I. 1711-1820. Keszthely, 1988. Uő: A keszthelyi uradalom 1850 előtti hagyatéki és vagyoni összeírásai II. 1821-1849. Bp., 1995. 11 KOCSIS Gyula: Hagyatéki leltárak. Cegléd 1850-1900. = Ceglédi Füzetek 24. Cegléd, 1988. Uő: Ceglédi háztartások tárgyi ellátottsága a 19. század második felében. = Ceglédi Füzetek 28. Cegléd, 1993. 33-46. Uő: Hagyatéki iratok Cegléd 1755-1820. = Ceglédi Füzetek 33. Cegléd, 1997. RÁCZ István: A debreceni cívisvagyon. Bp., 1989. A tatai irategyüttes kutatásával Árva Judit foglalkozott. 12 BENCSIK János: Tokaj társadalma a tárgyak tükrében (1774—1849) Sátoraljaújhely, 1993. JUFiÁSZ Antal: Az életmód és tárgyi ellátottság. = Szeged története 1686—1849. 2. Szeged, 1985. 439-483. Uő: 206 Acta Papensia H. (2002) 3-4.
