Acta Papensia 2002 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 2. évfolyam (Pápa, 2002)

3-4. szám - Műhely - Kemecsi Lajos: Mezővárosi élet a hagyatéki leltárak tükrében

Műhely ■m egy-egy társadalmi réteg tárgyi ellátottságát elemző munkák is.13 A korszerű társa­dalomtudományi kutatások irányába tartozik a társadalom rétegződésének a női inventáriumok alapján történő vizsgálata.11 A hagyatéki leltárak ígéretes lehetőségeket kínálnak a paraszti gazdaság és ház­tartás elemzésére is.lj Az inventáriumok kutatása olyan nagy múltú tudományos kérdés újszerű vizsgálatát is lehetővé tette, mint a tanyáké.16 A parasztságra vonatko­zó hagyatéki leltárak tömeges megjelenése — a városlakókkal ellentétben — csak az 1850-es évek második felétől kimutatható. Az osztrák polgán törvények magyaror­szági bevezetése után (1852) vált kötelezővé a hagyatéki leltárak készítése. Számuk növekedésével fordítottan arányos azonban a bennük található információk mennyi­sége. A tömeges készítés hatására a leltárak homogenizálódtak.17 A tematikus elemzések elsősorban a lakáskultúra területére vonatkozó kutatáso­kat tartalmazzák.18 A társadalmi csoportokhoz köthető lakásberendezés típusoknak a vizsgálata is kutatható az inventáriumok segítségével. Kiemelkedő eredmények szü­lettek az inventáriumkutatásban a forráskiadás területén. A Néprajzi Múzeum in- ventáriumgyűjteményére építve több kötet jelent meg az 1980-as 90-es években.1" A gazdag jegyzetapparátussal kiegészülő kötetek rendkívül fontos forrásként inspirálják a további kutatásokat. Az elmúlt évtizedben az inventáriumkutatás irányai részben módosultak. A me­zővárosi tárgyi kultúra kutatása mellett a városi polgárság viszonyait is feltárni igyek­vő kutatás indult az ELTE BTK Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékén. A hagyatéki leltárak értékeire felfigyelt az elmúlt években egyre inkább felélénkülő mikrotörténeti irányzat is. Több ilyen jellegű vizsgálat egyetlen hagyaték iratanyagá­nak feldolgozására épül. Az így született tanulmányok megkísérlik rekonstruálni egy­Szegedi parasztok hagyatéki leltárai 1784—1824 Történeti-néprajzi források a XVIII—XIX. századból. Szerk. ÉGETŐ Melinda-FILEP Antal. (Documentatio ethnographica, 13.) Bp., 1989. 139—174. KÖ­RÖSI Ilona: Kecskeméti testamentumok a 17-19. századból Múzeumi kutatások Bács-Kiskun me­gyében. Kecskemét, 1984. 119-125. TÓTÉI Zoltán: Szekszárd társadalma a századfordulón. Bp., 1983. ZÓLYOMI Tibor: A Nógrád megyei parasztság lakástextíliái (1760—1960) = Néprajzi Értesítő 78 (1996) 103-139. SZENTI Tibor: A vásárhelyi lakóház eszközkészletének változásai = Építészet az Ál­lóidon II. Nagykőrös, 1989. 99-131. n SZŰCS Judit Csongrád iparosainak szerepe a 19. századi mezőváros iparosainak társadalmában - IV. Nemzetközi Kézművesipartörténeti Szimpózium Veszprém, 1994. Bp.—Veszprém. 1995a. 216—226. Uő: A vizekhez kötődő munkák, iparok képviselői Csongrádon a XIX. században = Oppidum Csongrád. Csongrád, 1996. 89-102. KOSA László: Elét szilvafa árnyékában. Bp., 2001. H SZŰCS Judit: Női inventáriumok és a társadalom rétegződése (Csongrád XIX. század közepe) = Oppidum Csongrád. Csongrád, 1995b. 56—61. 15 SZABÓ Sarolta: A paraszti háztartások eszközellátottsága a XIX. század közepén Szatmár megyében = Ethnographia 108 (1997) 1-2. szám, 305-313. 16 SZENTI Tibor i.m. 549. 17 BENDA Gyula: Inventárium és paraszti gazdaság a XVIII-XIX. században - Zalai Gyűjtemény 28. 1989. 241-249., illetve uő: i. m. 1992. 384. IH Pl. BENDA Gyula. i. m. (1989.) SZILÁGYI Miklós: 19. századi adatok a gyomai és mezőberényi népi építészetről - Ház és Ember 4 (1987) 43—54. D. ASKERCZ Éva: Polgári otthonok a 17-18. századi Sopronban - Arrabona 18. Győr, 1976. 89—143. 19 BENDA Gyula: i. m. (1988.), (1995.) KOCSIS Gyula: i. m. 1988., 1997. Acta Papensia II. (2002) 3-4. 207

Next

/
Thumbnails
Contents