Acta Papensia 2002 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 2. évfolyam (Pápa, 2002)
3-4. szám - Műhely - Kemecsi Lajos: Mezővárosi élet a hagyatéki leltárak tükrében
Műhely ■m egy-egy társadalmi réteg tárgyi ellátottságát elemző munkák is.13 A korszerű társadalomtudományi kutatások irányába tartozik a társadalom rétegződésének a női inventáriumok alapján történő vizsgálata.11 A hagyatéki leltárak ígéretes lehetőségeket kínálnak a paraszti gazdaság és háztartás elemzésére is.lj Az inventáriumok kutatása olyan nagy múltú tudományos kérdés újszerű vizsgálatát is lehetővé tette, mint a tanyáké.16 A parasztságra vonatkozó hagyatéki leltárak tömeges megjelenése — a városlakókkal ellentétben — csak az 1850-es évek második felétől kimutatható. Az osztrák polgán törvények magyarországi bevezetése után (1852) vált kötelezővé a hagyatéki leltárak készítése. Számuk növekedésével fordítottan arányos azonban a bennük található információk mennyisége. A tömeges készítés hatására a leltárak homogenizálódtak.17 A tematikus elemzések elsősorban a lakáskultúra területére vonatkozó kutatásokat tartalmazzák.18 A társadalmi csoportokhoz köthető lakásberendezés típusoknak a vizsgálata is kutatható az inventáriumok segítségével. Kiemelkedő eredmények születtek az inventáriumkutatásban a forráskiadás területén. A Néprajzi Múzeum in- ventáriumgyűjteményére építve több kötet jelent meg az 1980-as 90-es években.1" A gazdag jegyzetapparátussal kiegészülő kötetek rendkívül fontos forrásként inspirálják a további kutatásokat. Az elmúlt évtizedben az inventáriumkutatás irányai részben módosultak. A mezővárosi tárgyi kultúra kutatása mellett a városi polgárság viszonyait is feltárni igyekvő kutatás indult az ELTE BTK Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékén. A hagyatéki leltárak értékeire felfigyelt az elmúlt években egyre inkább felélénkülő mikrotörténeti irányzat is. Több ilyen jellegű vizsgálat egyetlen hagyaték iratanyagának feldolgozására épül. Az így született tanulmányok megkísérlik rekonstruálni egySzegedi parasztok hagyatéki leltárai 1784—1824 Történeti-néprajzi források a XVIII—XIX. századból. Szerk. ÉGETŐ Melinda-FILEP Antal. (Documentatio ethnographica, 13.) Bp., 1989. 139—174. KÖRÖSI Ilona: Kecskeméti testamentumok a 17-19. századból Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében. Kecskemét, 1984. 119-125. TÓTÉI Zoltán: Szekszárd társadalma a századfordulón. Bp., 1983. ZÓLYOMI Tibor: A Nógrád megyei parasztság lakástextíliái (1760—1960) = Néprajzi Értesítő 78 (1996) 103-139. SZENTI Tibor: A vásárhelyi lakóház eszközkészletének változásai = Építészet az Állóidon II. Nagykőrös, 1989. 99-131. n SZŰCS Judit Csongrád iparosainak szerepe a 19. századi mezőváros iparosainak társadalmában - IV. Nemzetközi Kézművesipartörténeti Szimpózium Veszprém, 1994. Bp.—Veszprém. 1995a. 216—226. Uő: A vizekhez kötődő munkák, iparok képviselői Csongrádon a XIX. században = Oppidum Csongrád. Csongrád, 1996. 89-102. KOSA László: Elét szilvafa árnyékában. Bp., 2001. H SZŰCS Judit: Női inventáriumok és a társadalom rétegződése (Csongrád XIX. század közepe) = Oppidum Csongrád. Csongrád, 1995b. 56—61. 15 SZABÓ Sarolta: A paraszti háztartások eszközellátottsága a XIX. század közepén Szatmár megyében = Ethnographia 108 (1997) 1-2. szám, 305-313. 16 SZENTI Tibor i.m. 549. 17 BENDA Gyula: Inventárium és paraszti gazdaság a XVIII-XIX. században - Zalai Gyűjtemény 28. 1989. 241-249., illetve uő: i. m. 1992. 384. IH Pl. BENDA Gyula. i. m. (1989.) SZILÁGYI Miklós: 19. századi adatok a gyomai és mezőberényi népi építészetről - Ház és Ember 4 (1987) 43—54. D. ASKERCZ Éva: Polgári otthonok a 17-18. századi Sopronban - Arrabona 18. Győr, 1976. 89—143. 19 BENDA Gyula: i. m. (1988.), (1995.) KOCSIS Gyula: i. m. 1988., 1997. Acta Papensia II. (2002) 3-4. 207
