Acta Papensia 2002 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 2. évfolyam (Pápa, 2002)
3-4. szám - Műhely - Kemecsi Lajos: Mezővárosi élet a hagyatéki leltárak tükrében
KEMECSIIAIOS Mezővárosi élet a hagyatéki leltárak tükrében (Tata-Tóvárosi hagyatéki leltárak 1768-1846) Műhely A r~J ANYAGI KULTÚRA TÖRTENETENEK kutatása az utóbbi évtize- M dekben felélénkült. A történeti néprajzi vizsgálatok régebben is isme- X V i j retes forráscsoportok újszerű megközelítésével kísérleteznek. A mindennapok története iránt érdeklődő kutató elsősorban az elmúlt korokban élt emberek által hátrahagyott nyomokból tud következtetni viselkedésükre, életmódjukra. Ennek, a területnek a kutatásához valószínűleg a hagyatéki leltárak őrizték meg a legpontosabb adatokat számunkra. Tanulmányomban elsősorban ennek a forráscsoportnak az értékeire, a magyarországi kutatásokban kibontakozó irányzatokra szeretném felhívni a figyelmet. Az általános képet, egy dunántúli mezőváros, Tata 18-19. századi hagyatéki iratainak elemzésével kívánom pontosítani. Ez utóbbi egy nagyobb monografikus kutatás (Tata-Tóváros társadalma a 18-19. században) eddigi eredményeit használja fel. Mindenképpen hangsúlyoznom kell, hogy eredményeim nem mindenütt véglegesek, gyakran részlegesek.1 Az inventáriumok és vagyoni összeírások olyan részletes jegyzékek, amelyek egy- egy személy, háztartás ingóságait és ingatlanait, pénzügyi aktíváit és passzíváit egyaránt tételesen számba veszik. Az elmúlt években újra megélénkülő hazai kutatás több évtizeddel korábbi vizsgálatok eredményeire építhetett, a hagyatéki leltárak terén. A társadalomtudományok elméleti fejlődése mellett, a számítógépes kutatás lehetőségeinek bővülése is támogatta ezt a változást. A kitűzött célok, a megközelítés és az alkalmazott módszerek kialakításában napjainkig ható szerepe volt a német néprajzosok és történészek kutatásainak.2 Az általuk kidolgozott, elsősorban kvantitatív módszerekkel végzett elemzések tapasztalatait sikeresen hasznosították a magyar kutatók.3 Az 1979-ben rendezett wageningeni konferencia fordulópontként értékelhető 1 A kutatást a MTA Bolyai ösztöndíj támogatásával végzem, konzulensem Paládi-Kovács Attila. Munkám során kapott segítségért köszönet illeti Árva Juditot és Granasztói Pétert. 1 így pl. MOHRMANN, Ruth-E: A városi népi kultúra kvantitatív elemzésének lehetőségei és határai = Ethnographia 95 (1984) 3. sz. 429-443. Uő: Alltagswelt im Land Braunschweig 1-2. Münster, 1988 Günther WIEGELMANN: Kultureller Wandel im 19. Jahrhundert. Verhandlungen des 18. Deutschen Volkskunde-Kongresses in Trier vom 13. bis 18. September 1971. Göttingen 1973. Uő: Kulturelle Stadt-Land-Beziehungen in der Neuzeit. Münster 1978. Uwe MEINERS: Wohnkultur in süddeutschen Kleinstädten vom 17. bis zum 19. Jahrhundert. Soziale Unterschiede und Wertestrukturen = Nord- Süd Unterschiede in der städtischen und ländlichen Kultur Mitteleuropas. Münster 1985. Klaus ROTH: Historische Volkskunde und Quantifizierung = Zeitschrift für Volkskunde 76 (1980) 37-57. 3 Pl. GRANASZTÓI Péter: Eltűnt mindennapok nyomában. Mezővárosi társadalom a tárgyak tükrében (Kiskunhalas 1760-1850) = Tabula 1 (1998) 1-2. szám, 25-59. Acta Papensia II. (2002) 3-4. 205
