Acta Papensia 2002 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 2. évfolyam (Pápa, 2002)
1-2. szám - Műhely - Szacsvay Éva: Hang, kép, szöveg: a kommunikáció váltásai a templombelsők dekorációjának példáján
Műhely és imaszövegek az otthonokban a falakra téve valahol elöl (szem előtt) elhelyezve is használatossá válnak. Bornemisza Ördögi kísértetek c. munkájában több esetet említ, ahol segítségével, imaszövegek papírra írásával és a panaszosnál hagyásával (erről bármelyik pillanatban olvashatta az imát) végül az ördög elhagyta a házat. A bölcs írásokat, szentenciákat nem elég a falra tenni, de folytonosan imádkozni kell az ördög ellen, ajánlja.11 A templom középpontjában tehát folyik az ördög űzése, és távozása az ajtókon és ablakokon át történik. A korai vakolatfestéseknél a díszítmény, a minta az ablakokhoz és ajtókhoz szerkesztett, a feliratok azonban inkább a szentélyek mennye- zetén, és oldalfalán vannak, a falra írt igék „tisztán” tartják a szakrális helyet, a templomot; az egykorú gondolkodás szerint valami vagy az ördögé vagy az Istené, a szent feliratok, (mint az atya beszéde) kizárja, kívűltartja a templomból az ördögöt. A református templomok 17-18. századi belső dekorációja még mindig az Utolsó ítélet félelmei között kibontakozott bűnbánatnak megfelelően programjában az ördög és cselekedetei elleni küzdelmet állította. A művészettörténeti és néprajzi kutatásokban csak a közelmúltban kezdődött el a feliratok összeírása, azzal a céllal, hogy elemzésükkel a teolgiai programok feltárhatók legyenek, és ráláthassunk az egykori mentalitásra, vallásos gondolkodásra. Az első dolgozat ebben a témában , néhány Északkelet magyarországi templomra korlátozódva kimutatta, hogy a mennyezet középtájára tett igék az imádságok meghallgatására vonatkoznak, ó- és újtestamentumi igékkel, a karzatokon funkcionális elgondolással az ifjúságra vonatkozó igeszakaszt választottak, a szószékre az igehirdetésről, és ezen belül a népet bűneinek elhagyására figyelmeztető, tehát inkább funkcionális ige került11 12; vannak tehát olyan választott igék, amelyeket a templomokban általában megtalálhatunk, mintha a feliratozásnak lett volna valamilyen rendje, kialakult volna egyféle hagyománya. A történeti folyamatban legélesebben a profán kegyes feliratok, versek megjelenése jelent változást, amely kiegészíti a korábbi, az igékkel való tanítást, megjelenésük a 18. század végére tehető, és a 19. század közepéig, végéig is megtalálható, egy korai változat a magya- rókereki templom asszonyok padjáról és papi székéről (talán az Unding család munkájaként) ismert és azonosítható képpel gazdagított versek. Egy késői változat a magyargyerőmonostori karzaton olvasható 1846-ból, ez utóbbi Hori Farkas lelkész és költő idejében készült, és az ifjúságnak szóló intés. (3. kép.) 3. A SZÖVEG ÉRTELMEZÉSE, AZ OLVASÁS Luther extázisbán az Atya hangját hallotta, a protestáns Órás András 1690-ben, extázisában (angyali megszállottság) az angyal mondandóját párbeszédes formában „adta elő”, mint angyal vékony nőies hangon válaszolt a saját hangján feltett kérdéseire. A források szerint biblikus szöveget mondott, és extázisának erős képi jellege is volt, amint arra Voigt Vilmos felhívta figyelmünket, a keresztre feszített és szenvedő 11 BORNEMISZA 1980. 1001. 12 BALASSA M. 1995. 186 Acta Papensia II (2002) 1-2.
