Acta Papensia 2001 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 1. évfolyam (Pápa, 2001)
1-2. szám - Forrásközlés - Köblös József: A pápai reformátusok küzdelmei a szabad vallásgyakorlatért a XVIII. század elején
Forrásközlés kifejtve, hogy vallásgyakorlatuk alapja nem a végvári állapot, hanem az országgyűlési végzések. A vallásügyi bizottság előtt szeretnék igazukat bizonyítani. Liszkay 135/2. 4. sz. dokumentum. Mindehhez mellékletként egy terjedelmes iratot is beadnak, mely az Esterházyak érveit pontról pontra cáfolja. Liszkay 134. 5. sz. dokumentum. Ez a cáfolat valószínűleg Kenessey István műve.21 7. Ugyanekkor a kancelláriához is kérvényt adnak be, ahol a fő érv az, hogy vallásgyakorlatuk régebbi, mint ahogy az Esterházyak Pápa földesurai lettek.22 Valószínűleg ez lehetett a Liszkay 140. sz. alatt közölt, 1719-re datált, de ma sajnos lappangó irat. Talán ehhez is mellékelték a terjedelmes cáfolatot. 8. 1719. március 21. A kancellária leirata Veszprém vármegyéhez. Ez az okmány már a következő közleményben fog szerepelni, ott folytatom a dokumentumok kronológiájának sorát is. Mindezek foglalataként Eőry János kéziratának a korszakra vonatkozó részeit is közlöm, a mostani szakaszt 1. sz. dokumentumként, a második közleménybelit pedig majd a 6. sz. alatt. Mielőtt a forrásközlés következne, pár szó erejéig szólni kell azokról a törvénycikkekről és királyi rendeletekről, amelyek kapcsán az érvek és ellenérvek összecsapnak, hogy első olvasásra is érthető legyen a vita lényege. A fő hivatkozási alap mindkét oldalon az 1681. évi 25. és 26. törvénycikk. Az előző, hivatkozva az 1606. bécsi béke 1. cikkelyére, ennek alapján az 1608. koronázás előtti törvények 1. cikkelyére, kimondja, hogy,, ... religionis exercitium ... omnibus et ubique per regnum (salvo tamen jure dominorum terrestrium) ..., liberum permittitur." , vagyis megengedjük, hogy a vallásgyakorlat mindenkinek és mindenütt az országban szabad legyen, azonban úgy, hogy a földesurak jogai érvényben maradjanak.21 A „mindenkinek és mindenütt” meglehetősen általános kifejezés, amit a hivatkozott helyek részletesebben kifejtenek. Az 1606-os bécsi béke szövege szerint ez a Magyarország határain belüli karokra és rendekre, vagyis a mágnásokra és nemesekre, a szabad királyi városokra és a végvári katonákra vonatkozik21, ezt a felsorolást pedig az 1608. koronázás 1719. évben, február 16. napján. Eőry János kurátor kézirata szerint viszont a 3. sz. dokumentumra vonatkozó megjegyzés így folytatódik: (A respirium megengetődött, es a Nagyságos Vármegye ezen feleletit a Pápaiaknak anno 1719. die 2? Januarii 6 fölsegének repraesenlálta.) A' Papai Reformátusok pedig alázatos In stantia jókat ezen esztendőben Januarius Holnapban be adtak eő fölségenek ... (Lásd: 1. sz. dokumentum.) A többi irat kiadási dátuma alapján ennek az adatnak a hitelessége a legvalószínűbb. 21 TÓTH E. 129. 22 TÓTH E. 129. TRÓCSÁNYI 54. 23 1681:25. te. l.§. Az 1657—1740. évi törvényezikkek. Ford. Tóth Lőrinc, jegyz. Márkus Dezső. Bp., 1900. 284—285. Magyar Törvénytár (Corpus Juris Hungarici) 1000—1895. Szerk Márkus Dezső. A fordítás az enyém. 24 1606. bécsi béke 1. cikkely 1. §. Az 1526-1608. évi törvényezikkek. Ford. Kolosváry Sándor, Óváry Kelemen, jegyz. Márkus Dezső. Bp., 1899. 960-961. Magyar Törvénytár (Corpus Juris Hungarici) 1000— 1895. Szerk. Márkus Dezső. 66 Acta Papensia 1. (2001) 1-2.
