Acta Papensia 2001 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 1. évfolyam (Pápa, 2001)
1-2. szám - Forrásközlés - Köblös József: A pápai reformátusok küzdelmei a szabad vallásgyakorlatért a XVIII. század elején
Forrásközlés előtti törvények a mezővárosokkal és falvakkal is kiegészítik25. Ugyanakkor a szűkítő kitétel (a földesurak jogai fenntartásával) olyan formula, ami igen homályos, és sokfé- leképpen értelmezhető kifejezés, amibe bánni belemagyarázható, még a híres cuius regio, eius religio alapelv is, vagyis az, hogy a földesúr szabja meg a birtokán élő jobbá- gyök vallását. Érthető módon az omnibus et ubique per regnum formulára a vita során a reformátusok, a salvo jure dominorum terrestrium kifejezésre pedig az Esterházyak hivatkoznak szüntelenül. A 26. törvénycikk arról rendelkezett, hogy az evangélikusok és reformátusok által épített, majd tőlük elvett, de a katolikusok által még fel nem szentelt templomokat biztosok útján nekik vissza kell adni, a király pedig a törvénycikkbe belefoglalt, be- cikkelyezett, vagyis artikuláris helyeket nevez meg, ahol a biztosok helyet jelölnek ki templomok, iskolák és paplakok építésére. Ezeket a helyeket a törvény fel is sorolja, a reformátusok részére többek között azt mondja ki, hogy ín aliis vero comitatibus, veluti in Szaladiensi, Veszprimiensi, faurinensi... siquidem de praesenti essent in actuali usu omnium fere templorum ibidem habitorum, ideo eadem pro actualibus eorundem possessoribus usuanda relicta sunt. (...) Praeterea in confirms regni, et quidem... in generalatu faurinensi: in Tihany, Vason, Pápa, Veszprim, Jaurini et Comaromii.", vagyis Más vármegyékben pedig, úgymint Zala, Veszprém, Győr ... vármegyében, minthogy jelenleg csaknem minden ott lévő templomuknak tényleges használatában vannak, azért ezek jelenlegi birtokosaik használatában maradnak. (...) Ezenkívül az ország véghelyein, mégpedig... a győri főkapitányságban: Tihanyban, Vázsonyban, Pápán, Veszprémben és Komáromban Iugyanígy legyen].26 A pápai reformátusok érvelésében központi szerepet játszik mind a Veszprém vármegyére való hivatkozás, mind az a tény, hogy a győri főkapitányságon belül végvárként név szerint Pápa is meg van említve. Az Esterházyak viszont az utóbbira mutatnak rá szívesen, hangsúlyozva, hogy Pápa már nem végvár többé, így az ezen a címen járó szabad vallásgyakorlat többé nem aktuális. Tény, hogy a haditanács 1699-ben elrendelte a végvárak lebontását, és azon helyeket megfosztotta végvári jellegétől, ahol korábban a végvárak álltak. Erre a sorsra jutott Pápa is, ahol többszöri nekifutás után 1702-ben álltak neki a vár lebontásának.27 A következő sűrűn emlegetett hivatkozási alap az 1687. évi 21. törvénycikk. A protestáns rendek ezen az országgyűlésen felsorolták összes panaszukat és sérelmüket, melyek szerintük az 1681. évi vallásügyi törvények be nem tartásából fakadtak28. Ezt az uralkodó nehezményezte, amint az 1687:21. törvénycikk bevezető mondatából is kitűnik, mindazonáltal újra megerősítette az 1681. évi 25. és 26. törvénycikket, bár hangsúlyozta, hogy mindez az ő királyi kegyéből és jóságából (ex gratia et clementia sua) történik az ország békéjének megőrzése érdekében, ami azt sugallta, hogy a val25 1608. koronázás előtti törvények 1. cikkely, 1. §. Az 1608—1657. évi törvényczikkek. Ford. Kolosváry Sándor, Ováry Kelemen, jegyz. Márkus Dezső. Bp., 1900. 8-9. Magyar Törvénytár (Corpus Juris Hungarici) 1000-1895. Szerk. Márkus Dezső. 26 1681:26. te. bev., 1, 12-14.§. Az 1657-1740. évi törvényczikkek. Ford. Tóth Lőrinc, jegyz. Márkus Dezső. Bp., 1900. 286-287. Magyar Törvénytár (Corpus Juris Hungarici) 1000—1895. Szerk Márkus Dezső. A fordítás az enyém. 27 TÓTH E. 104-105. 28 THURYII. 250-251. ActaPapensiaI. (2001) 1-2. 67
