Acta Papensia 2001 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 1. évfolyam (Pápa, 2001)
1-2. szám - Műhely - Jakab Réka: Az ugod-vadkerti fürdő a reformkorban
Műhely AZ UGODI FÜRDŐ LÉTREJÖTTE ÉS LEÍRÁSA Az ugodi savanyúvíz legkorábbi említését az Esterházy-levéltár iratai között találjuk, egy Bolemann Lipót „gyógyszerészmester” (Pharmacüle magister) által 1823. szeptember 9-én kiállított bizonyítványban, melyben a víz vegyi összetételének vizsgálati eredményét közli.18 Az ugodi fürdő megnyitásának pontos időpontját nem ismerjük, a források alapján csak hozzávetőlegesen állapíthatjuk meg. Az mindenesetre kijelenthető, hogy a huszas évek elején kezdték kiépíteni, fénykora pedig a reformkorra tehető. Későbbi működését elszórt adatok alapján rekonstruálhatjuk és a század nyolcvanas éveiig végigkövethetjük. A forráshely fürdővé való kiépülése a víz vegyi összetételének megvizsgálása utáni évekre tehető, amely során megbizonyosodtak a víz egészségügyileg jótékony hatásáról. A fürdőről szóló leírások közül mindössze egy közöl pontos évszámot a fürdő megnyitását illetően. Wachtel Dávid soproni orvos, aki Magyarország gyógyvizeinek számbavételekor Ugodról is írt ismertetést, azt állította, hogy az Esterházyak még közvetlenül 1823-ban, a víz minőségi vizsgálata után megépíttették a fürdőépületeket.19 Wachtel pontosnak látszó értesülése a fürdő felépüléséről semmiképpen sem jelenti azt, hogy a fürdőzés már 1823-ban megindult. Bolemann elemzésére 1823. augusztus végén került sor, melynek eredményéről szeptemberben állított ki bizonyítványt, tehát a fürdőszezon végén. Mindezek alapján megállapítható, hogy a fürdő legkorábbi működése 1824-re tehető. így aztán 1828-ban az ugodi lakosság összeírásakor, a lakosság foglalkozását, megélhetési lehetőségeit, szolgáltatásait tárgyaló — az összeíráshoz csatolt — részben már említik az ugodi fürdőt „Thermae Ugodiense” néven, mint amely nyaranta a helyi lakosság számára kereseti lehetőséget nyújt.20 A források keletkezéséről és a fürdő kiépüléséről, valamint annak jellegéről, tartozékairól több korabeli leírást is találunk. Azt hihetnénk, hogy a múlt század első felében egy bakonyi kis faluban kezdetleges felszereltségű, fürdőnek csak túlzással nevezhető, forrás köré csoportosuló épíményeket találunk. Ezzel szemben Sámuel von Ludvigh kőszegi születésű újságíró, aki magyarországi körútja során az 1831-es kolerajárvány idején elrendelt vesztegzár miatt Pápa környékén volt kénytelen tartózkodni, meglátogatva Ugodot, egy a kényelemnek és a célnak teljes mértékben megfelelő fürdőt talált ott. Az utazó először a hely fekvését dicsérte, majd a felépült fürdő belső felszereltségét, az épületek csinosságát, melyeket újonnan épültekként említ. A fürdő mellett kedves kis park volt a sétálni vágyók részére. A fürdőnél ele18 MÓL capsa 64. No. 160. 19 WACHTEL 1859. 96. Wachtel Dávid fürdőleírása előtt több fürdőismertetés is megjelent Ugodról, melyek többnyire egymást másolták, legfennebb kisebb részletekkel egészítve ki a korábbiakat. Wachtel szinte szó szerint átvette az őt megelőzők leírását. Talán soha nem is járt Ugodon. „Incolae possessioni huius habent merendi modum in territorialibus silvis Bakonyiensibus tempore hyemis de anno in annum exerceri solita lignorum sectione, occupantur praeterea (...) quam ipsam et ad loca remota devertere assolvit, et in quantum Thermae Ugodiense, in vicinia possessioni huius situantur, et hic tempore aestati exiquam merendi occasionem hebent.” Conscriptio regnicolaris in possessione I. Comitatui Wesprimiensi ingremiata Ugod. MOL. N 26. B 201-208. Acta Papensia I. (2001) 1-2. 33
