Acta Papensia 2001 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 1. évfolyam (Pápa, 2001)
1-2. szám - Műhely - Jakab Réka: Az ugod-vadkerti fürdő a reformkorban
Műhely gendő szállás állt a több napot üdülni vágyók rendelkezésére. Ludvigh rögtön összehasonlítja az ugodi fürdőt a forgalmasabb, többek által ismert balatonfüredivel és meglepődve tapasztalja, hogy az ugodi fíirdőkabinok — bár nem elegánsak — tágasak, tiszták és sokkal jobbak, mint a fürediek. A forrásból feltörő savanyúvíz fürdésre is alkalmas volt, azaz ily módon is jótékony hatást fejtett ki az emberi szervezetre. A Magyarországot beutazó Ludvigh dicsérte a földesúr, Esterházy eddigi áldozatát, amellyel a vidék számára szórakozási lehetőséget teremtett, de azt is hozzá tette, hogy a jövőben még sok gondot kell fordítania a fürdőre.21 Cseresnyés Sándor pápai orvos, Veszprém megye tiszti főorvosa, a pápai kaszinó részvényes tagja, aki maga is megfordult Ugodon, kis könyvecskéjében elsősorban az ugodi vizeknek a gyógyhatását írta le, de bőséges leírást adott magáról a fürdőről is. Az ő leírásából szerzünk tudomást a források keletkezéséről. A hagyomány úgy tartotta, hogy Ugodon a bébi határban már a török hódoltság idején is voltak gyógykutak, amelyek az idők során feledésbe merültek. 1801-ben egy árvíz során az elsodort bébi malom helyén keletkezett, náddal borított tavacska kiszárítása után a fenékről három savanyúvíz-forrás tört fel. A lakosság csakhamar felfedezte és gyógyító hatást tulajdonítva a forrásvizeknek, használni kezdte. 1813-ra a kutak vize megfogyatkozott és a források kiapadással fenyegettek. Mivel azonban a savanyúvíz fogyasztására továbbra is igényt tartott a lakosság, az uradalom elrendelte, hogy a kutak mentén mélyebbre ássanak. Az ásatás során további bőséges víztartalékra akadtak a mélyben, valamint olyan cserfából készült, megkövesedett kávákra, amelyek arra utaltak, hogy a forrásokat korábban is ismerték és használták.22 23 1825-ben a földesúr egy francia mestert, Bardiót újabb fúrások elvégzésével bízta meg. Az ekkor végzett munkálatok során olyan kút keletkezett, melyből „10 első perez alatt két akónyi jegeeztiszta, italul használt savanyú víz szökik fel"2i „A kérdéses kutat oly gépileg csináltatta meg (tudniillik a földesúr), hogy abból télen nyáron egyaránt folyvást ömlik a jó víz, (■■■) csak frissében jó savanyú."24 Az ivóvíz mellett a tényleges fürdésre használt víz agyagos-vasas összetétele miatt sárgás színű volt, amely a ruhát is sárgára színezte.25 A „zurbolás”, forralás miatt a víz zavaros volt, mégis akár ivókúrára, akár 21 „Nahe zu Pápa ist das Bad Ugod. Ich traf es über meine Erwartung, sowohl der Lage, als der inneren Einrichtangen wegen. Die Gebäude sind neu, solid, in ziemlich guten Geschmacke erbaut. Das Ganze liesse sich mit wenigen Kosten zum lieblichsten Parke gestallten, für Bequemlichkeit hinsichtlich der Wohnungen ist hinlänglich gesort, die Badcabinette sind geräumig und rein, nicht elegant, aber weit besser, als die zu Füred. Das Sauerwasser ist schwach, doch zum Baden von erprobter Heilsamkeit. Der Sauerbrunnen sollte reguliert werden und verschönert. Auch der grosse Raum neben den Bädern liess sich mit wenig Mühe zur freundlichen Gartenanlage verwandeln. Viel hat die Grundherrschaft shon für diesen Ort zum Wohl und Vergnügen der Umgegenden gethan, es ist gar nicht zu zweifeln, dass sie noch fernerhin für dessen Verbesserung Sorge tragen wurde.” LUDVIGH, 1832. 22 CSERESNYÉS 1841. 5-6. Török József sebészorvos, a debreceni református kollégium tanára, az Akadémia tagja, valamint Wachtel Dávid soproni orvos az ugodi fürdőről készült leírásaikban mindketten török kori fürdő működését valószínűsítik. TÖRÖK 1859. 169., WACHTEL 1859. 96. 23 TÖRÖK 1859.169. 24 VeML Mikrofilmgyűjtemény. Pesty Frigyes helységnévtára. 1864. 7. 305-310. 25 Érdekes megjegyezni, hogy Wachtel ezzel eilentlétben tiszta, színtelen, átlátszó savanyúvízről ír: „Das Wasser des gedachten Brunnens ist farblos, durchsichtig, klar...” WACHTEL 1859. 96. 34 Acta Papensia I. (2001) 1-2.
