Acta Papensia 2001 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 1. évfolyam (Pápa, 2001)

3-4. szám - Forrásközlés - Hermann István: Sikertelen magzatelhajtás a XVII. század elején

Forrásközlés

tanúvallatásra a sitkei jobbágy Hőke János7 fiának jóhíre tisztázása miatt volt szükség, hiszen a szóban forgó leány az ő korábbi mátkája volt. A jegyességet később nyilván felbontották, de a leány családja talán a korábbi vőlegényben szerette volna unokájuk apját megtalálni. Az apaság megállapítása miatt a kora újkorban is sokszor folytattak bírósági eljárást, erre ebben az esetben nem volt szükség, hiszen a fiú büszkén vállalta a kapcsolatot8 és a gyermeket, hiszen szerette a leányt és próbált gondoskodni a gyermekről is, pénzzel segítette kedvesét, („...niolcz dutkat is küldöttem jmmar nekie...")

Az oklevél szép példája annak, hogy a XVII. században is előfordult a kapcsolat teremtésben a leányok kezdeményező szerepe.9 Ezt talán a „forrott must” szívogatása is segítette, ugyanígy bátorságot adhatott a fiúnak is a felkínált nedű és a leány kez7 1606. április 1-én Vas megye hatósága egy a sitkei erdőben történt gyilkossági ügyben, mint nagysitkei Sitkey Adám egyik jobbágyát említi Höke Jánost, aki 15-öd magával vállal kezességet 200 forint erejéig. MOL P 731. Vidos cs. It. 1. cs. 1606. No. 2. 1607. június 25-én a Sitkey családtagok egyezséglevelében, mint Sitkey Györgyné, Marcaltői Katalin jobbágya szerepel Höke János. MOL R 319. Múzeumi anyag 48. cs. Sitkey család It. No. 8. — Talán a család egyik korai őse lehet az a Höke Mihály, aki Mátyás király egyik oklevelében 1465-ben, a Sitkey családtagok szokásos viszálya közepette név szerint szerepel, mint Sitkey János jobbágya. MÓL Dl 68.395. A fenti adatokat Rúzsa Károly szívességéből használhattam. 1670 körül ismét egy Höke János szerepel az iratokban. O nagy valószínűséggel az ismeretlen nevű Höke gyermek fia lehet, tehát a tanúvallatást kérő Höke János azonos nevű unokája. Ebben az oklevélben szerepel Barbara nevű felesége, fiai Mihály, Péter és Imre és egyikük — talán Mihály, aki a felsorolás szerint a legidősebb gyermek is lehetett — felesége Dorka. Az itt szereplő Höke János Vas vármegye hatósága előtt kijelentette, hogy ugyan korábban, teljes háznépével (az együtt élő nagycsaládot értették ez alatt) el akart menni Sitkey Adám és Péter „szárnyai” alól, Sitkei Gáspár és Boldizsár „szárnyai” alá, de . .a buchu vetelnek ellene montak es ma előttünk be aduan kezeth... sőt ez iokban örökös iobágnak be attak rnagokath mj előttünk. Hog ük örökös szolgáló iambor iobagiok leznek... soha ez után el nem haggiak az ű urakath. Kirül bizonsagoth attok ky ez my pőchetes leuelűnketth, mert ezeketh Hőke Janos my előttünk kenzerettes nekül az ü szabad akaratlan valotta es most is előttünk ualia.” MOL P 431. Kisfaludy cs. idősebb ága It. 1. cs. 167- (1670 körül) f. 1. A fenti adatokból bár sok bizonytalansággal, de nagy vonalakban megrajzolható egy jobbágycsalád leszármazóinak rokonsága:

Höke Mihály (1465)

I

r

Höke János (1606, 1607, 1612)

I

Ismeretlen nevű fia (1612)

I

Hőke János, felsége: Barbara (1670)

i I I

Mihály, Péter Imre

felesége: Dorka

208

ActaPapensiaI (2001) 3-4.

Annak ellenére, hogy közeli rokonok lehettek, akik közti nemi (házassági) kapcsolatot a társadalom közerkölcse mellett az egyház is szigorúan tiltotta, bár az oklevél adatai a rokonság fokáról nem adnak felvilágosítást, („...gonosz atkoszot leginj hogj merted reá uetni fejedett, hiszen az az leanzo oly kőszel ualo atjad fja, hogj tsak nem uagj égj uele?”)

Ennek magyarázata a bor felszabadító hatásán kivül az állandó háborúskodás maitti demográfiai egyensúly megbomlása is lehet. Hiszen jóval magasabb volt a társadalomban a nők számaránya. Ha XVII. századi pápai összeírásokat tekintünk át, láthatjuk, hogy a magányosan élő nők száma jelentősen több volt, mint a magányos férfiak száma. Ez még a katonasággal megrakott pápai végvárban is férjhezmeneteli problémákat okozhatott a leányoknak. MOL. P. 125. Esterházy Pál nádor iratai, 114. cs 11622.