Acta Papensia 2001 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 1. évfolyam (Pápa, 2001)
1-2. szám - Forrásközlés - Köblös József: A pápai reformátusok küzdelmei a szabad vallásgyakorlatért a XVIII. század elején
Forrásközlés MAGYARUL Császár - Koronás - Király Urunknak, ő Felségének Nemes Veszprém Vármegyére szóllo es azon Nemes Veszprém Vármegyének Particularis Gyűlesébül velünk kőzőltetett Kegyelmes Parancsolattyát illendő tartózó tisztességgel és engedelmességgel vévén, az Papai Helvetica Confession lévő közönséges Gyülekezetnek nevével igy válaszolunk: Minthogy ő Felsége még eddig egyedül csak az edgyik, úgymint az Felpörösi Félnek tudósítását es jelentését halgatta meg, Ehezképest, hogy ő Felsége, amint minden igaz Híveinek s Országa Lakosinak, úgy minékűnk is Kegyelmes Urunk és közönséges igasságot szolgáltató igaz Fő Biránk, az nem régi Posonyi Ország Gyűlésének Harminczadik Articulussanak ereje szerént is, a’ másik Félnek is, tudniilik a’ mi igasságos és valóságos Tudósításunkat és alázatos Supplicationkat a’ maga természet szerént véle született és szokott kegyelinessége szerint kegyelmessen meg fogja halgatni; és mivelhogy a’ mi régi Eleink, kik nem csak Vitézlő, Iranern Nemesi Renden, sőt akarminemű karban levő személyek voltának, még ez előtt való harmadik seculumtul, és a’ Reformata Vallásnak Magyar Országban való bé hozattatasanak idejétől fogva, még minekelőtte a’ Méltósagos Eszterhazi Familia és következésképpen a’ mostani Méltoságos Urak Papa varasanak Urásagaban jutottak vólna, mind e’ mi Imádcságunk Házának, Prédikátori Házainknak és Oskoláknak szüntelen való birodalmában, mind penig a’ mi Vallásunknak sok edgynéhány Ország Gyűlések Articulusi szerént meg erőssitetett és igy privilegialtatott Szabados Gyakorlásában meg maradtanak, és következésképpen mi is nűnd eddig meg maradtunk; hogy ő Felsége tovább is mind azonokat meg tartya, erőssen reménlyűk. Es jóllehet ő Felségének tovább való Kegyelmes Válasz-tételeig azon állapotban, mellybcn mind ekkoráig mindenkor haborgattatas nélkül meg maradtunk, tovább is meg maradni kívánnánk; mindazonáltal az ő Felsége Kegyelmes Parancsolattyának kívánsága és a’ Nemes Vármegyének arra nézve végben vitt meg intése szerént a’ mi tartózó kötelességünknek és Hűségünknek meg bizonyítására a’ mi Vallásunknak közönséges gyakorlásaiul meg szűnni kéntelenittetűnk, a’ Nemes Vármegyét igen szépen kérvén, hogy a’ míg ő Felsége előtt és egyéb illendő Helyeken a’ mi már fellyebb említett dolgainkat világossan meg jelentyűk, és arra Kegyelmes Választ és Oltalmat veszünk, addig edgy valamelly ideig való pihenést nékünk engedni mél- toztassék. Kőit Pápán, die 28. Decembris, 1718. MAI MAGYAR FORDÍTÁS A Császári és Királyi Felségnek a tekintetes Veszprém vátmegyéhez szóló, és ugyanezen tekintetes Veszprém vármegye részleges gyűléséből velünk közölt kegyes parancslevelét azzal a köteles alattvalói tisztelettel és engedelmességgel vettük kézhez, mellyel illik, és a helvét hitvallásnak elkötelezett pápai közösség nevében alázattal azt válaszoljuk, nagyon reméljük, hogy mivel Ő Szentséges Felsége mindeddig csupán az egyik folyamodó fél, tudniillik a felperes érvelését és magyarázatát hallgatta meg, ugyanazon mélyen tisztelt Szentséges Felsége, aki mint minden országlakó hívének, ugyanúgy nekünk is legkegyelmesebb Acta Papensia I. (2001) 1-2. 81
