Acta Papensia 2001 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 1. évfolyam (Pápa, 2001)
1-2. szám - Forrásközlés - Köblös József: A pápai reformátusok küzdelmei a szabad vallásgyakorlatért a XVIII. század elején
Forrásközlés urunk és legigazságosabb közös igazságszolgáltató legfőbb bíránk, a legutóbbi pozsonyi országgyűlés 30. törvénycikke érvénye folytán is a másik fél, tudniillik a mi igaz érvelésünket és igen alázatos folyamodásunkat is vele született és szokott kegyelméből kifolyólag kegyesen meg fogja hallgatni, és [azt is reméljük, hogy] mivel elődeink, akik nemcsak a katonai, hanem a nemesi rendből való, sőt, bármilyen más rangú személyek voltak, mostanra már harmadik évszázada, azaz a református vallás Magyarországra hozatalának az idejétől fogva, még mielőtt a méltóságos Esterházy család, és következésképpen a mostani méltóságos gróf urak mint előterjesztők Pápa mezővárosának birtoklását elnyerték és megszerezték volna, több országgyűlés által ismételten törvénycikkek révén megerősítve és ebből következően kiváltságokkal felruházva úgy az imaház, a papi épületek és iskoláink folytonos birtoklásában, mint vallásunk szabad gyakorlásában megmaradtak, és következésképpen mi is megmaradtunk, ugyanazon Ő Szentséges Felsége ezt továbbra is fenn fogja tartani. Emellett bár arra vágyunk, hogy egészen Ő Szentséges Felsége későbbi kegyes rendeletéig továbbra is abban az állapotban maradjunk meg, amiben mostanáig mindig zavartalanul voltunk, mindazonáltal mégis arra kényszerülünk, hogy Ő Szentséges Felsége kegyes parancsának és a tekintetes vármegye ez ügyben tett bírósági megintésének kívánalma szerint illő alattvalói kötelességtudatunk és hűségünk alázatos tanúsításaképpen vallásunk szabad gyakorlásával felhagyjunk, állhatatosan kérvén a tekintetes vármegyét, hogy ne vonakodjon számunkra engedélyezni egy bizonyos ideig tartó halasztást, amíg a fentieket tartalmazó, alázatos és panaszos nyilatkozatunkat Ő Szentséges Felsége előtt, illetve különböző illetékes helyeken bemutatjuk, valamint ezután a legkegyesebb rendeletet és védlevelet elnyerjük. Kelt Pápán, december 28. napján, az 1718. esztendőben. 4. 1719. január155 Pápa város református lakossága folyamodik VI. Károly német-római császárhoz, hogy védje meg őket földesuraikkal, az Esterházyakkal szemben vallásuk szabad gyakorlásával kapcsolatban. Eredeti: lappang. Fennmaradási formája: XIX. századi egyszerű másolat. Lelőhely: DREL, Pápai református egyházközség iratai. Liszkay-gyűjtemény, 135. sz. irat. Kiadás: LAMPE 525. Korabeli magyar fordítás: Kis 60-61. (Az általa használt kézirat lappang. Miután ez a magyar szöveg elég pontatlan és nehezen követhető, közlöm ugyan, de új fordítást is készítettem.) Regeszta: LlSZKAY 59. Megjegyzés: A kézirat a dokumentum előtt a következő bevezető szöveget közli: Dato hocce responso inclytus comitatus contentabatur, et idem responsum anno 1719 Suae Majestati repraesentavit, ecclesia vero Papensis ad Eandem Regiam Majestatem humilime sequenti anno in Januario recurrendo contra expositionem suprafatorum comitum cum limpida contrarii remonstratione fecit repraesentationem sequentis argumenti. Magyar fordítása: Ezzel a válaszadással a tekintetes vármegye elégedett volt, és ugyanezt a feleletet az 1719. évben Őfelségének előtelj esztette, a pápai egyház pedig a következő évben155 januárban Ő Királyi Felségéhez alázatosan folyamodván a fentebb említett grófok beadványával szemben az ellenfél világos kifogásaival előterjesztette a következő érvelést. 155 A dátumra lásd a 20. jegyzetet. 82 Acta Papensia I. (2001) 1-2.
