Acta Papensia 2001 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 1. évfolyam (Pápa, 2001)
1-2. szám - Forrásközlés - Köblös József: A pápai reformátusok küzdelmei a szabad vallásgyakorlatért a XVIII. század elején
Forrásközlés Törököknek gyakorta való ki utese ellen az országnak bátorságáért vigyázó Magyar Nemzetesegbeli Praesidiumi Vitezlö Rendnek kedvéért a Pápai Lakosoknak Ország Gyűlésének vegezése szerint engettetett volna meg, mind azon által, miulta azon Ország részeinek meg az elébbi Törökkel való Hadakozásnak alkalmatosságával, kit boldog viszsza nyerettetése és á Keresztyéni Nevnek meg esküt ellenségének, az Töröknek meg verettetése után az említet Pápa Várossá Végh helly lenni meg szűnt volna, és Praesidiumbeli Vitezlö Rend, a kinek kedvéért fő képpen az Helvetica Vallásnak Gyakorlása el szenvedtetett, onnan másuva vitettetet avagy Vitézi állapottyábul ki vetkeztetett volna, es következes keppen az elébb citáltatott 26. Articulusban fundamentomul tetetetett Törvénynek oka valósággal meg szűnvén azonoknak Munkájának is, tudniillik a Helvetica Vallásnak Gyakorlása engedel- menek es tovább való fen letelenek meg kellet volna szűnni, avagy az Articularis Helyekre bocsáttatni. Mivel penig azután következet Ország belső Tamadása, a’ mellyek alatt azon Vallásnak követői magokat erőssebben meg állatták, az elebb citált Articulusnak az akkor országlo Császári .s. Királyi Felseg által ki adott Kegyelmes választetelnek es Magyarázatnak erejevel meg világosittatott igaz értelmének tartózó illendő vegben viendő vitelét meg akadályozták, es annak utána a Kegyelmes Patens Levelekis azt jelentetik, hogy minden dolgok a Vallásnak punctumában is azon állapotban tetessenek, mellyben ez újonnan le csendesittetett támodások előtt voltának, innen az meg akkor fen tartó, immár pedig regen elvégeztetett ország gyűlésének ki meneteléig a vegben viendő dolognak vegben vitelét el halasztották volna; minthogy penig ezen utolsó Posoni ország gyűlésének 30dik Articulussának ertelme szerint azon közben ki adott Patens Leveleknek ereje meg szűnt, es azon elebb citált Articulus az Augustana es Helvetica Vallásu Embereknek az ő Religiojoknak gyakorlására nezve csak az elebbeni 1687dik Esztendőbeli ország gyűlési Articulusira vitetődik, meg erősítés képpen, és meg jelenti, hogy azonoknak igaz ertelme körűi az után következet Királyi Magyarazásoknak es Valaszteteleknek köl meg tartami, nyilván vagyon penig, es a Sopronyi ország gyűlésének 26dik Articulussabulis vilagossan kiteczik, hogy e fölyül nevezet Pápa Várossában nem másképpen, hanem mind akkori valóságos Vegh helyben engettetett meg a Religionak gyakorlása, es hogy az szerző meg szűnvén a munkának is meg köllyön szűnni, de mind a mostan citált articulus, mind az utolsó ország gyűlésének 30dik Articulussa is a Földes Uraknak jussát mindenüt Épségben hagyná. Innen alazatossan supplikáltanak a mi Felségünknek, hogy az előtt citált Törvényeknek es azok iránt való Királyi Magyarázatoknak es valaszteteleknek Dictalásábul és meg edgyezesebül a meg nevezet Helvetica Vallásnak Imadcságos házát, Parochiaját es Scholájat, mint az mellyek az Említet Groffoknak Úri Fundussában építtettek, es eddig tőlök bírattattak, ez tölök el vétetni, ez Praedikatorikat, Schola Mestereket az Articularis helyekre küldetni kegyelmessen parancsolni es rendelni meltoztatnánk, kiknek alázatos keresekre mi kegyelmessen hajolván annyivalis inkább, hogy ez ő kereseket az ország törvénnyében es az elebbeni Királyi Kegyelmes Valasztetélekben es magyarázatokban fundaltatnak lenni ismerjük, es ez elő számláltatott indito okokatis kegyelmes gondolatban vévén tinektek erőssen parancsolván hadgyuk es reátok bízzuk, hogy ez mi Levelünket veven az ti leg elsőben leendő lözönséges avagy magános gyülestekbül a mi Királyi 76 Acta Papensia I. (2001) 1-2.
