Acta Papensia 2001 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 1. évfolyam (Pápa, 2001)
1-2. szám - Forrásközlés - Köblös József: A pápai reformátusok küzdelmei a szabad vallásgyakorlatért a XVIII. század elején
Forrásközlés Szavunkal meg inteni az említet Helvetica Vallásu egyházi szolgákat es Oskola Mestereket a meg nevezet Pápa Várossában lakozokat, hogy az ő Religiojoknak minden közönséges gyakorláséiul legottan valósággal meg szűnnyenek, es hogyha magános eletett élni nem akarnak, más articularis helyre vigyek magokat, az lakosokat penig, akar minemű állapotbelieket, úgy mint a meg nevezet Groffoknak tulajdon sajat Fundussán es Földen lakozokat, hogy ennek utána az ollyaten ő Vallási Gyakorlása el vetettven, az imadcságos hazokat, Parochiajokat es Oskolájokat azoknak Kulcsainak oda adásával edgyüt, ez iránt vegben viendő meg intéseknek utána rövid idővel Magoknak az fellyül említett Földes Uraknak consignallyak, viszsza bocsássák, akik, ha ez mi kegyelmes dispositionknak es Commissionknak tartózó keppen engedelmeskednek, jo ugyan; más külömben a mi Felségünket az elő számlált dolgok iránt volta keppen es hűsegessen tudosittani tartozzatokes köteleztesse- tek, hogy az engedetleneket, az ellent állókat méltán meg büntessük, külömben se cselekedgyetek. Továbbá az mi Császári .s. Királyi Gratiánkkal kegyelmessen hozzátok hajlandók maradunk. Költ az mi Becsi Városunkban Szent András Havának ötödik napjan 1718. Esztendőben. CAROLUS VI. manu propria. Groff Illyezházi Miklós manu propria. Ványeczi Illés manu propria. MAI MAGYAR FORDÍTÁS Károly, Isten kegyelméből a rómaiak... császára, stb.141 Szeretett főtisztelendő, tisztelendő, tekintetes és nagyságos, nemzetes és nemes híveink! Híveink, a tekintetes és nagyságos Galántai Esterházy grófok, az idősebb József és a fiatalabb Ferenc, az előbbi Komárom, az utóbbi Borsod vármegye főispánja, kamarásaink és tanácsosaink142 alázatos előterjesztése révén kegyesen tudomásunkra jutott, hogy noha bizonyára az 1681. év 26. törvénycikkének tartalma annak a kornak a közvélekedése által úgy adta hírül, hogy a győri főkapitánysághoz csatolt többi határvidéki helység között a Veszprém megyéhez tartozó, és öröklött jogon az előterjesztő fent említett grófokat illető Pápa mezővárosban is az akkor arrafelé a keresztény név esküdt ellensége, a török által végrehajtott igen gyakori betörésekkel szemben az ország biztonsága érdekében őrködő 141 VI. Károly német-római császár (1711—1740): megválasztják 1711. október 12-én, megkoronázzák Majna-Frankfurtban 1711. december 22-én. Meghal 1740. október 20-án Bécsben. Magyar királyként III. Károly (1711-1740). Megkoronázása: 1712. május 22., Pozsony. 142 Esterházy József gróf (1682—1748): 1708-tól királyi tanácsos, 1709-tól Komárom megye főispánja, később, 1724-től a Hétszemélyes Tábla ülnöke, 1725 és 1730 közt a Helytartótanács tanácsosa, 1733- 1741 között horvát-dalmát és szlavón bán, 1739-től lovassági tábornok, 1741-tőt haláláig pedig országbíró. A pápai uradalmat 1720-ban kapja meg. Esterházy Ferenc gróf (1683-1758): József öccse. 1704-től királyi ezredes, 1718-tól királyi kamarás és Borsod vármegye főispánja, 1727-től a Helytartótanács tanácsosa, királyi lovászmester, 1733-tól a Hétszemélyes Tábla ülnöke, 1741-től haláláig királyi tárnokmester. ESTERHAZY János: Az Esterházy család és oldalágainak leírása. Bp., 1901. 153-159. Acta Papensia I. (2001) 1-2. 77
