Acta Papensia 2001 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 1. évfolyam (Pápa, 2001)

1-2. szám - Forrásközlés - Köblös József: A pápai reformátusok küzdelmei a szabad vallásgyakorlatért a XVIII. század elején

Forrásközlés tiszteletet, a földesuraknak csak magán vallásgyakorlatuk lehet, új iskolákat nem nyithatnak, a katolikus ünnepeket tartsák meg, a katolikus plébánosoknak pedig a stólát fizessék meg.33 Ezzel voltaképpen a Rákóczi-szabadságharc összes vívmányát érvénytelenítette. Ilyen háttérrel születtek meg végül azok a vallásügyi törvények, az 1715. évi 30. (és 31.) törvénycikk, melyekre, helyesebben közülük az elsőre szintén sűrűn hivat' koznak közölt okmányaink. A 30. törvénycikk — újfent királyi kegyből és újfent még — megújítja és megerősíti az 1681. évi 25-26. és az 1687. évi 21. törvénycikket „ek- korig kifejtett valódi értelmükben" (in genuino sensu hactenus declarato), vagyis, ahogy később az 1. §. kifejti, secundum explanationes regias, vagyis a királyi magyarázatok szerint kell ezeket betartani. Királyi és országos biztosokat jelöl ki név szerint, akik feladata lesz a vallásügyi sérelmek összeírása és orvoslása, ezek határozata ellen a protestánsok csak egyenként és egyedül a királyhoz fellebbezhetnek. A 31. törvény­cikk emellett eltiltotta a protestánsokat mindennemű zsinat vagy egyéb gyűlés tartá­sától, ami szervezkedésüket akarta ellehetetleníteni.3'* A királyi biztosok működésbe lépése hosszú évekig késett, csak a pápaiak küzdel­mének zajlása közben, 1720-ban kezdenek Pápán és környékén vizsgálatokat folytat­ni, és 1721. március 15-én ültek először össze vallásügyi bizottságként Pesten.35 így a 4- és 5. sz. dokumentum a protestáns fél bizakodásáról tanúskodik a bizottság mun­káját illetően: abban reménykednek, hogy tevékenysége majd tisztázza az értelmezési problémákat, és helyreállítja vallásgyakorlatukat. Hogy ez a reménység mennyiben vált be, a következő közlemény fejleményei fogják megmutatni. Ezek után lássuk a dokumentumokat! 1. Eőry János feljegyzése az 1718-20. évek történetéről 1. Eredeti: A Pápai Evangelic« Reformata Helvetica confession lévő Ecclesianak rövid Históriája es sok féle fatuinai címet viselő 31 oldalas filzet (későbbi kéz által feltüntetve: Eőry János kurátor kézirata). Lelőhely: DREL, Pápai református egyházközség iratai. 62.e. (régebbi, kézirattári jelzete: O. 788.) Az alább közölt rész a 3-5. oldalakon található. Kiadás, regeszta: — [...] Ezen épületekbe a közönséges Isteni Tisztelet vagyis Publicum Religionis exer­citium36 békességesen gyakoroltatott egész 1718dik esztendeig: ekkor osztán az Irigy­ség ismét fel támadott, és az artatlan Reformata Religionak37 üldözésére föl keltek Méltóságos Gróf Eszterhazy Ferencz es Eszterhazy Josef mint Papai földes urak, 33 THURY II. 323. 34 1715:30-31. te. Az 1657-1740. évi törvényezikkek. Ford. Tóth Lőrinc, jegyz. Márkus Dezső. Bp., 1900. 462-465. Magyar Törvénytár (Corpus Juris Hungarici) 1000—1895. Szerk. Márkus Dezső. 35 THURY II. 328-329. TÓTH E. 140. TRÓCSÁNYI 45. 36 publicum religionis exercitium (latin) = nyilvános vallásgyakorlat 37 reformata religio (latin) = református vallás Acta Papensia I. (2001) 1-2. 69

Next

/
Thumbnails
Contents