Acta Papensia 2001 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 1. évfolyam (Pápa, 2001)
1-2. szám - Műhely - Jakab Réka: Az ugod-vadkerti fürdő a reformkorban
Műhely Ugodon ez a fajta társadalmi és vallási demokratizmus valóban érvényesült. Pápa viszonylag nagy számú zsidósága, amely részt vett a város és az Esterházy-uradalom társadalmi - gazdasági életében, tagja volt a kaszinónak, természetesnek találta, hogy szabadidejét is a városi közösség más tagjához hasonlóan töltse el. Ennek részét képezte az is, hogy a meleg nyári napokon hűsítő víz közelében találjon kikapcsolódást, vagy gyógyulhasson, azaz Ugodra vagy más, távolabbi fürdőre járjon. Nem találkoztunk olyan adattal, mely alapján feltételezhetnénk, hogy ebben az igyekezetében bárki is akadályozta. A vendégkönyvben az öt év alatt nyolc esetben jegyezték meg a vendég zsidó voltát.78 Ez a szám nem felel meg a fürdőn megforduló összes zsidó vendég tényleges számának, hiszen egy-egy olyan pápai vendég esetében, kátéi más forrásból tudjuk, hogy zsidó, közismertsége miatt ezt nem jegyezték fel. Arra sem utalnak a források, hogy a zsidó vallású vendégek elkülönültek volna és egy saját részükre fenntartott fürdőt, vagy rituális éttermet vettek volna igénybe, márt Füreden. Az is igaz, hogy ott a vallásukat tartó zsidók használták a kezdeményükre elkülönített rituális fürdőt, ahol a vallási előírásoknak megfelelően fürdőztek. Nem mutatkozott különbségtétel a fürdődíjak tekintetében sem; azonos idő eltöltéséért és azonos szolgáltatás igénybevételéért mindenki egyforma tarifát volt köteles fizetni. A leggyakrabban előforduló állandó vendégek általában egyszerre jelennek meg Ugodon. Ez alapján egy baráti kör meglétét feltételezzük, melynek tagjai szórakozni, pihenni is együtt járnak. Igaz lehet ez különösen akkor, ha számba vesszük a neveket. Vermes Illés — akiről halotti anyakönyvi bejegyzésből tudhatjuk, hogy élete során makacs torokbajjal küszködött és 1875-ben e betegsége miatt végzett műtét közben vérzett el — az ugodi fürdő leggyakoribb vendége volt. Mint fentebb utaltunk rá, több éven keresztül ő vezette a pápai kaszinót. Szinte máidig vele egyszerre, hasonló gyakorisággal járt a fürdőre Stettner (Zádor) György ügyvéd is. Nevével mind az öt szezon idején találkozunk, jóformán naponta. Néha csak nappal tartózkodott Ugodon, máskor több éjszakára, általában több személyre foglalt szobát. Ilyenkor valószni űleg családja körében töltötte a fürdői napokat. Stettner, aki a szabadságharc idején Zádor-ra változtatta nevét, a reformkor meghatározó személyiségeivel baráti kapcsolatot ápolt. Legközelebbi barátja volt Vörösmarty Mihálynak, akivel meleg hangú levelezést folytatott annak haláláig, és akit somlóhegyi szőlőjéből rendszeresen ellátott borral. Kisfaludy Károly barátjaként alapító tagja volt a Kisfaludy Társaságnak, és levelezett Kazinczyval. Jogászként Deák Ferenccel is baráti viszonyt tartott fenn, kinek minisztersége idején a váltótörvényszék bírája lett. A harmincas- negyvenes években Pápán a Kollégium jogtudományi tanáraként működött. 1832- ben a Magyar Tudós Társaság rendes tagjává választották. Számos jogi kódexet magyarra fordított, valamint az Ezeregyéjszaka több meséjét. Bizarr tény, hogy a fürdőzést oly igen kedvelő Stettner-Zádor György 1866 nyarán történetesen a budai Császárfürdőben lelte halálát.79 Tanártársa és — feltehetően — barátja, Bocsor István szintén tagja volt az ugodi furdőzők társaságának. Köztiszteletnek örvendő pápai polgárként a református főisActa Papensia I. (2001) 1-2. 51 ,s Pl. „Zwei Juden von Papa 2 Tag" Számadáskönyv 10. 19 SZINNYEI 1914. XIV. 1695-1698.
