Acta Papensia 2001 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 1. évfolyam (Pápa, 2001)
1-2. szám - Műhely - Jakab Réka: Az ugod-vadkerti fürdő a reformkorban
Műhely kola történelem-közjog tanára lett 1837-ben. Hamarosan ügyvédi oklevelet szerzett és 1848-ban küldöttként részt vett a pesti nemzetgyűlésen. Tagja, majd igazgatója lett a pápai kaszinónak, melynek megérhette ötven éves jubileumát, ahol őt kérték fel a kaszinó történetének ünnepélyes bemutatására.80 Az ugodi fürdőt látogató közismert személy volt Tarczy Lajos tanár, író is. Teológiai és bölcseleti tanulmányok után először a református kollégium könyvtárosa, majd 1833-tól rendes tanára lett. A pápai református kollégium filozófiai stúdiumába ő vitte be Hegel filozófiáját. 1840-ben az Akadémia rendes tagjává választották. Számos matematikai és fizika tárgyú tanulmányt írt. Pápa és reformátussága életében fontos szerepet vitt; kezdeményezője volt annak a mozgalomnak, melynek anyagi segítségével 1857-re felépült az új kollégiumi épület. Pályafutása végén, 1880-ban királyi tanácsossá nevezték ki. E közismert személyek mellett a fürdő leggyakoribb vendégeinek többsége Pápa város elöljáróságához, vagy vezető értelmiségéhez tartozott. Legalább hetente látogatta a fürdőt Horváth Imre ügyvéd, Tóth Pál, Fülöp József megyei mérnök, Augusz Károly nemesi rangú városi elöljáró, ügyész, Pápay Miklós uradalmi ügyvéd, Nagy Ignác uradalmi ügyvéd, később jószágigazgató, Pálffy Károly81 táblabíró, főiskolai tanácsi ülnök, egyházi elöljáró, Rába Antal, Stámpfl Pál, Koller Ignác ügyvéd, Köny- nye Ferenc városi jegyző, Fittler István és Szauer Ferenc pápateszéri zsidó bérlő. A felsorolt személyek az általunk vizsgált öt fürdőszezonban rendszeresen látogatták a fürdőt és sokuknak feleségét is a vendégek között találjuk. A törzsvendégek nevét érdemes összevetni a fent közölt pápai kaszinótagok nevével; a két társaság tagjai nagy vonalakban megegyeznek. Ez is csak erősíti azt a feltételezésünket, hogy a pápai kaszinó, vagy tagjai érdekeltek voltak az ugodi fürdő működtetésében. Mindezek alapján elmondható, hogy Ugodon egy lokális jelegű, elsősorban a pápai fürdőközönséget kiszolgáló, de a környező települések fürödni vágyóit is befogadó fürdő működött, melynek vendégközönségében egy, általában ugyanazokból a személyekből álló, rendszeresen itt nyaraló törzsvendégi kör rajzolódik ki. Ugod gyógyvizei elsősorban a pápaiakat szolgálták ki, ők azonban nem egyszerűen kirándulóhelyként tekintettek a fürdőre, hanem mint nyaralásuk színhelyére. Ez a megállapítás érdekes módon éppen a tehetősebb, városi középrétegre érvényes, nem annyira a környező falvakból ide látogatókra. A jelenség magyarázata lehet egész egyszerűen közvetlen érdekeltségük a fürdőn, amit forrásokkal nem tudunk igazolni, de igaz lehet, ha elfogadjuk a korábbi feltevésünket, hogy a pápai kaszinó tagjaiból alakult a fürdői részvénytársaság. Másik magyarázat lehet az, hogy egy pápai baráti társaság Ugodot választja a nyaralás színhelyéül, ahová bármikor könnyen eljuthat minden tagja, míg egy távolabbi fürdő látogatása nem mindenki számára lehet elérhető. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy az ugodi fürdő működésének időszakában számos pápai illetékességű személy megfordult Füreden, köztük olyanok is, akik egyéb80 SZINNYEI 1891.1.1120-1122. 81 Érdekes adalék az ő fürdőre járásához — tekintettel az ugodi víz gyógyhatására — hogy halálozási anyakönyvébe tett bejegyzés szerint „bélvész”-ben hunyt el 1861-ben. 52 Acta Papensia I. (2001) 1-2.
