Acta Papensia 2001 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 1. évfolyam (Pápa, 2001)
3-4. szám - Forrásközlés - Köblös József: A pápai reformátusok küzdelmei a szabad vallásgyakorlatért a XVIII. század elején
Forrásközlés MAGYAR FORDÍTÁS Felséges Magyar Királyi Udvari Kancellária, igen kegyes tisztelt uraink és pártfogóink! Igen panasziólag és siralmasan kényszerülünk ezzel a levéllel alázatosan ezen felséges kancelláriának feltárni és bemutatni, hogy a méltóságos Galántai Esterházy József és Ferenc gróf urak mint Pápa várának és kiváltságolt mezővárosának illetékes földesurai a tekintetes Veszprém vármegye közreműködésével hogyan zavartatták meg, tiltatták be és függesztették fel vallásunk szabad, és törvénycikkek által többszörösen engedélyezett gyakorlatát Ő Szent Császári és Királyi Felsége harmadik kegyes parancsának birtokában173, mely a kegyesen megvizsgált, szerencsétlen és kevéssé helytálló előterjesztésükre ugyanezen gróf urak részére még a nemrég elmúlt 1718. év november hónapjának 5. napján, azonban az 1563. évi 80. és az 1625. évi 12. törvénycikkek követelményeinek különben rendkívül szükséges figyelembe vétele nélkül174 lett kibocsátva. Mi jogainkban eddig rendkívüli módon bízván a mi teljes mértékű legkegyesebb visszahelyezésünk érdekében könyörögve eme felséges kancellária közvetítésével a legalázatosabban visszatértünk mélyen tisztelt Ő Szentséges Császári Felségéhez, és részint eddig szabad és zavartalan vallásgyakorlatunk, részint pedig imaházunk, paplakunk és iskoláink természetesen az említett gróf urak minden joghatóságán kívül eső telkeinek jogos és törvényes birtoklását ésszerű, erős és hatásos érvekkel, az ország törvényeinek, szokásainak, valamint a császári és királyi rendeleteknek a felsorakoztatásával elégségesen kifejtettük és bebizonyítottuk. Végül mégis, mielőtt azonban a neki benyújtott kérvényünket a feljebb említett Szentséges Felségnek előterjesztette volna, ezen felséges kancellária elrendelte, hogy egy bizonyos kegyes és atyai rendeletének tartalma révén még az éppen most elmúló 1719. év március m VI. Károly császár első királyi parancsa (mandatum) 1714 januárjában kelt, a két Esterházy grófhoz mint földesúrhoz intézve: mivel az 1709'10-es években az egész országra érvényesen kiadott királyi rendele- tekben meghagyatott, hogy a protestánsok vallásgyakorlata mindenütt a szabadságharc előtti állapotba legyen visszaállítva, Pápán függesszék fel az evangélikusok vallásgyakorlatát, és űzzék el a prédikátort. TOTH E. 120. A második parancs 1715. április 15-én kelt, szintén a két Esterházy grófnak lett címezve, ez esetben a pápai protestáns iparosok védelmében: mivel az uralkodó vásárjövedelmei is csökkennének, ne tiltsák el őket mesterségeik gyakorlásától és áruik eladásától, elkobzott javaikat pedig adják vissza. TOTH E. 124. TROCSANYI 52. Ebben a sorban a Veszprém vármegyének címzett, 1718. november 5- én kelt parancs valóban a harmadik azok között, melyek VI. Károly császár rendeletéi között a pápai protestánsok ügyében intézkednek. 1,4 Az 1563. évi 80. törvénycikk szerint ha a király valamely panaszos beadvány alapján bocsát ki rendeletet, beleilleszti a rebus sic — ut praefeclur — stantibus et sic habentibus, vagyis ha a dolgok csakugyan úgy állnak, ahogyan elő lettek adva záradékot. Amennyiben az, akihez a parancs intézve lett, hamisnak nyilvánítja a panaszt, a panaszos kötelessége bíróságon bizonyítani igazát. A bíróság az elmarasztalt felet az ügy súlyosságát mérlegelve büntesse meg. Az 1526-1608. évi törvényczikkek. (Ford. Kolosváry Sándor, Ováry Kelemen, jegyz. Márkus Dezső). Bp., 1899. Magyar Törvénytár (Corpus Juris Hungarici) 1000- 1895. (Szerk. Márkus Dezső). 529. Az 1625. évi 12. törvénycikk minden bizonnyal elírás, illetve az eredeti kézirat félreolvasása, mivel egészen más témáról szól. Helyette a 4. törvénycikk szerepelhetett, mely szigorú büntetéseket helyez kilátásba azokra nézve, akik a királyi rendeleteknek (mandatum) nem engedelmeskednek, és számszerűen többek között az 1563. évi 80. törvénycikkre is hivatkozik. Az 1608— 1657. évi törvényczikkek. (Ford. Kolosváry Sándor, Ováry Kelemen, jegyz. Márkus Dezső). Bp., 1900. Magyar Törvénytár (Corpus Juris Hungarici) 1000-1895. (Szerk. Márkus Dezső). 243, 245. Ebben az esetben a törvény követelményei közül kettő sem teljesül: az 1718. november 5-i rendeletben nem szerepel a fenti záradék, emellett annak ellenére, hogy a reformátusok a panasz érveit hamisaknak tartják, az Esterházyak mégsem bírói úton keresték az orvoslatot. 248 Acta Papensia I (2001) 3-4.
