Acta Papensia 2001 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 1. évfolyam (Pápa, 2001)
3-4. szám - Műhely - Jakab Réka: Levéltárügy a Dunántúli Egyházkerületben
Műhely kus tárgymutató az egyes jegyzőkönyvek végén, ülésenként vagy a kötetek legvégén együtt található. A korai időkben több évtized közgyűlési iratait másolták egy kötetbe. A letisztá- zott, hitelesített jegyzőkönyv-példányokat: bekötötték. A kéziratos jegyzőkönyvek mindegyike magyar nyelvű, ami mutatja, hogy a református egyházi ügyintézés nyelve ekkorra általánosan magyar lett a latin helyett. A legfontosabb ügyekről tudósító közgyűlési jegyzőkönyvek mellett az ügyek elintézése során keletkezett ügyiratok alkotják az iratok másik fontos egységét. Ezeket az ügyiratokat is levéltárba utalták. Az ügyiratokat, a különböző beadványokat fasciculusokban helyezték el, s a tárgyalási sorrendet tükröző sorszámmal látták el. Bizonyos iratokat — témájuknál, méretüknél, fontosságuknál, stb. fogva — külön sorozatba soroltak. Így jött létre pl. a számadáskönyvek, alapítványi nyilvántartások, egyházlátogatási jegyzőkönyvek iratsorozata. A levéltárba utalandó iratok közt többféle megnevezést találunk. 1846-ban „egyházakat, espereseket, gondnokokat, lelkipásztorokat illető” iratokat gyűjtik össze és készítenek róluk listát.17 A parókiákon fellelhető ingóságokról lelkészváltáskor rendszeresen készített és ellenőrzésre benyújtott leltárakat szintén a levéltárban helyezték éld5 A különböző gazdasági számadások, a pénzügyi ügyvitel során keletkezett iratok, nyugták a levéltár gazdasági—pénzügyi iratcsoportját alkották. Itt helyezték el a különböző szabályzatokat, a zsinati jegyzőkönyvek és házszabályok példányait, a különböző egyházi egyletek alapszabályait. Jóval korábban, 1849-ben arról intézkedtek, hogy az esperes-választás során leadott szavazatok pecséttel lezárva, felbontatlanul a levéltárba kerüljenek.4,1 A különböző lefolytatott vizsgálatok tárgyában az egyházmegye úgy rendelkezett, hogy az „arról készült jeljegyzést a vizsgálók aláírják, s mint vizsgálati bizonyítványt a közgyűlésre beadják; tartalmát ott bevezetik a jegyzőkönyvbe, magát az iratot levéltárba teszik.”45 A levéltári anyag különböző tisztségviselőkre vonatkozó iratai közül fontosak voltak az. ún. díjlevelek; ezek 1873-ig terjedő részét a kerületi iratok rendezését végző Rózsa István főiskolai tanár a fenti iratokkal együtt 1874-ben rendezte.46 Gyűjtötték a papi diplomákat és az egyház kötelékébe való bekebelezésről szóló bizonyítványokat is. A veszprémi református egyházmegye levéltárát az általunk tárgyalt korszakban többször is rendezték. Az esperesváltáskor történt iratátadáskor az iratokat átnézték és számbavették. Előfordult, hogy ilyenkor is készítettek valamilyen listát az iratokról. A rendezések szakszerűségét ma már nehéz megítélni, de elmondható, hogy ezek az iratok visszakereshetőségét kívánták megkönnyíteni és meggyorsítani. Mint korábban 47 Acta Papensia I (2001) 3-4. 161 47 OREL I. l.a. Egyházkerületi jkv. 1846. 4. 4i DREL II. 217- Egyházmegyei jkv. 1906. 31., 1907- 40. Uo. 1849. 3. Ehhez további érdekes adalék: „A főtiszt[eletű] egyház ker[ületi] gyűlésről pecsét alatt visszaküldetett szavazatok ujjólagos megvizsgálásukról lévén szó: mivel azoknak ujjólagos megvizsgálásukat t. Sipos Káról mjagyar J barnagi lelkész uron kívül senki nem kívánta, abban állapodott meg az e. m. gyűlés, hogy a szavazatok maradjanak pecsét alatt s tetessenek le az E. Megyei Levéltárba tisztelt esperes űr hivatalkodása végéig, hogy a történhető rágalmak esetében azokat mint eredeti okleveleket lehessen használni, a hivataloskcxlás végével pedig égellessenek meg." 1848. IV. ülés 5. Ezzel mintegy átmeneti megőrző szerepet is kapott a levéltár. 4Í Uo. 1847. 5. 46 TÓTH 1939. 11.
