Acta Papensia 2001 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 1. évfolyam (Pápa, 2001)
3-4. szám - Műhely - Jakab Réka: Levéltárügy a Dunántúli Egyházkerületben
Műhely utaltunk rá, az 1838-as közgyűlésen ennek ércekében indítványozták, hogy az espere- si iratok rendezésekor készítsenek elenchust és az iratokat annak megfelelő rendben helyezzék el a levéltárban. Ezzel a munkával azonban csak három évvel később készültek el. Ez a rendezés átfogta az egész iratanyagot és a használatban elvárható szerepét is olyannyira betöltötte, hogy sokáig nem látták szükségét újabb rendezési munkának és mutató készítésének. A fent említett mutatóban több helyen is találunk 1849. június 25-én keltezett bejegyzést. Márton Gábor halála után, 1848/49-ben határoztak a levéltár Balatonfü- reden való elhelyezéséről. A levéltámokságot elvállaló füredi lelkész, Somody Dániel és segédje, Simonyi Imre mint kiküldöttek számbavették a levéltár iratait és előkészítették a költözésre. Az iratoknak a jegyzékkel való összevetése során 1842 után keletkezett iratokat is találtak, melyeket a megfelelő fejezetek végére folytatólagosan bejegyeztek. így voltaképpen folytatták a Márton Gábor által 1842-ben elkezdett munkát. (A jegyzék 1850-ig tartalmaz adatokat.) 1860-ban a levéltári anyag fizikai rendezése került napirendre: „Az egyházmegyei levéltár mijideddig csak egy osztályozatlan s ennél fogva célszerűtlen almáriomokból állván: a levéltámok egy új és ABC rendi szerint osztályozandó levéltárnak vagy almáriomnak csináltatásával gyűlésileg megbizatott a mostani almáriom pedig — mihelyt az új elkészülend — nt. esperes úr kezére, az egyházmegye részérei használás végett át adatni határoztatott."47 A levéltári anyagot befogadó új almárium az 1861-es pénztári elszámolások szerint elkészült és 28 forintba került az egyházmegyének.48 Az 1880-as évek végén Thury Etele csurgói lelkészt bízták meg az egyházmegyei könyvtár és levéltár rendezésével. A rendezésre vonatkozó javaslatát az 1888-as közgyűlési jegyzőkönyvben jegyezték le. Eszerint: „Mondja ki a nt. és tek. közgyűlés, hogy egyházmegyénk levéltára időrendben rendeztessék, minden egyes okmány a maga kiterjesztett helyzetében feküdjék a levéltárban, s e végre annyi és olyan nagyságú, kemény, kívülről vászonnal behúzott levéltári okirattábla készíttessék, ahány szükségeltetni fog. Minden egyes ilyen kötet lapszámmal láttassék el és az egyházmegyei jegyzőkönyvi pontokkal az okmányok mindig párhuzamba állíttassanak. Az egyes okmányok így időrendi sorrendben összeállíttatván, készíttessék róluk egy idő- és sorrendi tárgymutató, mely egyszersmind leltára az egész levéltárnak. Ezen tárgymutató a következő rovatok szerint készíttessék: az irat keltének éve, hónapja és napja; az irat tartalma; az irat sorrendi jegye; év; jegyzőkönyvi vagy naplószám; lapok. Ezen tárgymutatóba jön tehát legelőször is a könyvek leírása, kötetenként, időrendben, egymás után — ezek után a jegyzőkönyvekhez tartozó iratok évről évre, darabról darabra. Ezen idő és sorrendi tárgymutatóval kapcsolatban egy betűrendes tárgymutató is készíttessék, hogy minden egyes irat könnyen és gyorsan feltalálható legyen még pedig a következő rovatok szerint: vezérszó, tárgy, az irat sorrendi helye, év, jegyző- könyvi szám, lapok." 47 DREL II. 217. Egyházmegyei jkv. 1860. 12. 48 Uo. Pénztári számadások 1839-1882. 1861. 8. 162 Acta Papensia 1 (2001) 3-4.
