Acta Papensia 2001 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 1. évfolyam (Pápa, 2001)
3-4. szám - Műhely - Jakab Réka: Levéltárügy a Dunántúli Egyházkerületben
Műhely 1897-ben nem találunk levéltárosra vonatkozó adatot. Ebben az évben Veszprémben lelkészváltásra került sor, az új lelkész Dernjén Márton lett. Ettől az évtől Szász Ferenc mellett őt nevezik meg könyvtárosként az egyházmegyében.'’'’ 1898-ban Segesdy Miklós balatonfüredi lelkész lett a levéltárnok, de levéltároskodása csak átmenetinek bizonyult, ui. a következő évtől — a korábbi gyakorlatnak megfelelően — a veszprémi lelkész és a tanító töltik be a levéltárosi és könyvtárosi állást egészen 1909-ig.38 1911-ben a névtár tanúsága szerint Dernjén egyedül volt levéltáros. O 1922-ig volt veszprémi lelkész, 1919-től egyben esperes is. Valószínűleg szolgálati ideje alatt mindvégig ő volt a veszprémi református egyházmegye levéltárosa. A korszak református egyházi levéltárosi tisztsége átmenetet képezett a egyház- igazgatási teendőket is ellátó lelkész és a hivatásos levéltáros tisztsége között, és kissé hibrid helyzete jól tükrözi az egyházi levéltárak fejlődésére jellemző átmeneti helyzetet. Ugyanis, miközben a levéltáros elsősorban lelkipásztor volt, fokozatosan támasztottak vele szemben olyan elvárásokat, amelyek majd a hivatásos levéltárosok feladatai lesznek. A levéltárosi munka honorálása is ezt az átmenetiséget tükrözi. Állandó fizetést a levéltáros nem kapott. Munkáját tiszteletre méltónak tartották, de ugyanakkor mellékesnek. Díjazásukra 1860-tól találunk adatokat a pénztárkönyvek kiadási rovatában. Eszerint a levéltáros éves tiszteletdíjat, honoráriumot kapott. Az így kifizettet összeg is mutatja a munka súlyát és közmegítélését. Az 1860-1868 közötti időszakban a levéltáros díja évi 2 forint volt. Előfordult, hogy három év munkáját egyszerre fizették ki, ekkor is a fenti érték szerint, tehát 6 forintot.39 Miközben 1849-ben az esperes Füredre, a levéltár megtekintésére tett utazásának fuvarja is ugyanennyibe került.40 A díjak alacsony volta meglepő: takarhatják a munka alacsony szintű megbecsülését, de sokkal inkább mutatják, hogy a levéltárosnak nem akadt sok dolga a levéltárban az iratokkal.41 A levéltári tisztség betöltésének gyakorlatát -— a rendelkezésre álló források segítségével — végigkövetve nem következetesen, kiforrott szabályok szerint működő intézményt láthatunk. Az adatokból mindenesetre megmutatkozik az iratok és kezelőik egyházon belüli presztizse. Mint minden területen, az egyházi intézmények esetében is érvényes az a megállapítás, hogy a róluk való gondolkodás minősége megszabja a működtetésük érdekében tett erőfeszítések mértékét. A Veszprém egyházmegyei levéltár történetében a kezdeti — a korszellemnek megfelelően — jó irányú kezdeményezéseket és intézkedéseket nem föltétlenül követték olyanok, amelyek a levéltár ügyét — mai fogalmaink szerint — előre vitték volna. A levéltárosi tiszt állandósulása és az iratok állandó mozgatását megakadályozó intézkedések mindenképpen az intézményesülés irányába hatottak. De — ha egyáltalán a korral szemben ilyen elvárásokat támaszthatunk — a funkció lelkészekkel való betöltése véleményünk szerint Acta Papensia I (2001) 3-4. 159 ” Névtár 1897. " Névtár 1899-1909. 19 DRHLII. 217- Pénztári számadások 1839-1882: az 1860-1868 közötti évek. 40 „Füredre menvén a levéltárt megnézni, akkori fuvarja Esperes úrnak 6f." uo. 1849. okt. 41 Ezzel szemben a tényleges rendezőmunkát is végzőket megfizették. 1842-ben a kerületi levéltár rendezését végző Széki Béla 100 (orint honoráriumot kapott. Vikár Kálmán munkáját az 1870-es években évi 70 forinttal honorálták.
