Acta Papensia 2001 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 1. évfolyam (Pápa, 2001)
3-4. szám - Műhely - Jakab Réka: Levéltárügy a Dunántúli Egyházkerületben
Műhely 1868-ban az új esperes, Pap Gábor vette át a levéltárat, aki ekkor Vilonyán szók gált, ahová a levéltárat átszállították.32 Ezáltal ismét az esperes lett a levéltár kezelője. Pap Gábor 1870-ig töltötte be az esperesi hivatalt. A levéltár sorsa az ezt követő években nem ismert. Azonban nemsokára Veszprémbe kerülhetett, mivel 1879-től Szűcs Dániel veszprémi lelkész viseli a levéltámoki és könyvtámoki címet.33 A levéltár Veszprémbe való költöztetése szinte biztosnak mondható és ezáltal ismét elvált az esperes szolgálati helyétől. A következő évtizedekben, egészen 1919-ig az esperes nem veszprémi lelkész.34 A változás oka nem deríthető ki, az mindenesetre elmondható, hogy a század közepén gyakorlatba léptetett „modem” szemlélet ismét érvényesült. A levéltár Veszprémbe költöztetésének konkrét időpontja nem ismert, de az esperesváltás évéhez, 1878-hoz köthető. Szűcs Dániel veszprémi lelkész levéltárosi, könyvtárosi tisztségel884-ig folyamatos. Ebben az évben a levéltárosi tiszt mellett megjelenik a „levéltámoki segéd” Tinta Kálmán veszprémi segédlelkész szentélyében.35 Teljesen kézenfekvő, hogy a levéltárosi teendőket ellátó lelkészt a mellette szolgáló segédlelkész a levéltárosi munkában is segítse, ill. a levéltárat ténylegesen ő kezelje. 1885-ben a könyv- és levéltárosi állásban üresedést jelentettek, a következő évben a „választás alatt” kitétel szerepelt. A megfelelő személy megtalálása valószínűleg nem volt könnyű, mivel a tisztséget még a következő évben sem töltötték be.36 A levéltár fizikai helyének kérdése nem válaszolható meg teljes bizonyossággal a levéltári tisztet betöltő lelkész szolgálati helyének ismeretében. 1888-1890 között Cseh Sándor felsőőrei lelkész töltötte be a könyv- és levéltárosi tisztet, majd 1890- ben Thury Etele fehérvárcsurgói lelkész rendezte a levéltárat. A következő évben újból Cseh Sándor neve mellett szerepelt a levéltáros megjegyzés, ekkor ő már veszprémi lelkész volt. A fentieket összegezve azt feltételezzük, hogy a levéltár — függetlenül a levéltáros személyétől és szolgálati helyétől — Veszprémben maradt mindvégig. Ezt látszik erősíteni, hogy az 1896-ig levéltároskodó Cseh Sándort követők — kisebb megszakítással — veszprémiek. Elfogadhatóbbnak látszik, hogy miután a levéltár Veszprémbe került és megfelelő elhelyezést kapott, a levéltáros, ha nem Veszprémben szolgáló lelkész volt, a szomszéd faluból rendszeresen bejárt Veszprémbe s ezt a feladatát is elláthatta. 1891-től Cseh Sándort Szász Ferenc veszprémi református iskolai tanító segítette a levéltárosi munkában. Thury Etele levéltárat rendező munkája a következő években is folytatódott. Ennek magyarázata lehet, hogy az egyházkerület történészeként kutatómunkájával párhuzamosan a levéltári anyagot is rendezte. hogy 1863-as jegyzősége idején Levéltárosi munkájában más helyettesítette. 1863-ban Kecskeméti Károly várpalotai lelkész levéltárosi honoráriumot kapott. Uo. 1863. 41. 32 ,,N[agy] t[iszteletű]. Esperes Pap Gábor úrnak kifizetvén u. m. esperesi irattár átvételéérti fuvar - 1,20." Uo. Pénztári számadások, 1839-1882. 1868. 11. 33 Névtár 1878. 34 Ld. Függelék 35 Névtár 1884. 36 Névtár 1887. 158 Acta Papensia I (2001) 3-4.
